Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

A múlt év időjárása sem kényeztette el a mezőgazdaságot. Legújabb gond az évek óta tartó aszály folytatódása volt, de a téli fagy és az egész évben megfigyelhető időszakos lehűlések szintén kedvezőtlen hatásokat okoztak. — A téli fagykár okozója nem csupán az év elejétől számítható, hanem az előző év decemberi hótakarójának hirtelen olvadásától. Az akkori felmelegedés — a szőlészek szerint — a növényeket a természetes mélynyugalmi állapotba hozta, így a következő időszak nagyon erős lehűléseit már nem viselték el károsodás nélkül... A gondot a februári hirtelen fagy jelentette, az első tíz napon ugyanis 0,6 fokot számíthattak az átlagolok, míg a következő dekád már -10,4 fokot adott. A helyzetet még súlyosbította a február 9-i ónos eső, ami jégkérget képzett a növények felületén. Az erős hideg miatt egész télen a talaj mintegy 30-40 centiméteres rétegig fagyott volt, így nem vált lehetségessé a víz átengedése. Ezért egyes helyeken pangóvíz alakult ki a csapadékszegény évjárat ellenére... (PN. 1986. jan. 21.) A megye közlekedésében a hét elején hullott hó nem okozott különösebb nehézséget... Az állami közúthálózaton hétfőn (február 3.) akadály nem volt.. A havazás vasárnap délután kezdődött BácsKiskun megye északi részén, majd az esti órákban átterjedt az egész megyére... Hétfőn egész nap borult volt az ég, s Baja kivételével a megye egész területén gyengén havazott. A hó olvadásnak kezdett az enyhe délkeleti szél és a 0 fokos hőmérséklet hatására. (PN. 1986. febr. 4.) Ha megcsurran Vince, teli lesz a pince — tartja a népi mondás. A dolog első felével nem is lenne baj, mert Vince napján, január 22-én esett. Arról azonban a népi bölcselet nem szól, hogy mi a teendő, ha február ilyen zimankós lesz, mint pl. a szerda hajnali. — A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében, ahová zúzmarás reggelen mentünk tájékozódni, Nagy Gáborné dr. adott választ az eddigi vizsgálat eredményeiről. Megtudtuk, hogy a szőlő fagytűrése évjárattól, fajtától és nem utolsó sorban a növény nyugalmi állapotának „mélységétől" függ. Az intézet miklóstelepi állomásán mért háromnapi minimumhőmérséklet (-1, -11,5 -16,5 fok) némi fokozatosságot mutatnak, így a szőlőt talán nem érte hirtelen a hőmérséklet nagymérvű csökkenése. — Az állományt a megyében és szerte az országban a tavalyi kemény tél, a már sokadik esztendeje tartó aszály — és ide sorolható a rendkívül meleg december és január is — megviselte, gyengítette. Ezért a fagyot