Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

hideg, eltekintve attól, hogy minden magyar gazda legféltettebb kincse a ló, órákon át vesztegelt a hidegben. A legnagyobb baj az, hogy Kecskeméten kevés a beállóudvar, a régi világ tágas vendégfogadói, ahol 10-20 lovat is be lehetett kötni és a kocsik utasai hatalmas teremben melegedhettek fel és tehették kényelmesebbé, elviselhetővé a városban tartózkodást, várakozást... (KéV. 1942. febr. 3.) Az idei rendkívüli nagy havazás alaposan próbára tette nemcsak a közönség türelmét, de elsősorban és főként a közlekedést és a hatóságokat. Soha, amióta feljegyzések vannak ennyi havat nem látott Kecskemét, mint amekkorára — főként a múltheti havazás folyamán — az idén emelkedett. Az 1939/40. évi rendkívüli csapadékbő télen 58 cm vastag (torlaszban, vagy hófúvásban mérhették, mert január 24-én volt a legnagyobb hóvastagság 33 cm) hóréteg esett Kecskemét határában. Ez olyan nagy mennyiségű hó, amenynyit azelőtt soha nem mértek Kecskeméten. Akkor azt hittük, hogy egyhamar nem lesz „szerencsénk" hasonló méretű havazáshoz, azonban a rekordot már a múlt hét elején megközelítette az idei tél... A rendkívüli nagy hó kisebb-nagyobb akadályokat jelentett ugyan a közlekedésnek, pár nap alatt azonban sikerült a vasutakat, országutakat rendbe hozni, s ma már — eltekintve kisebb késésektől — nincsenek közlekedési zavarok. {KK. 1942. febr. 17.) ... a Nagy-Alföldön, az utóbbi két-három esztendőben úgy megszaporodtak a vizek, hogy az Alföld egyes részei ismét sík tengerré váltak. Beutaztuk hazánk három éve már árvíz, földárja sújtotta területeit, hogy tájékozódást nyerjünk arról a szörnyű egyéni és nemzetgazdasági katasztrófáról, amit a víz idézett elő. A legnagyobb vizes év volt az 1941/42-iki, amely minden eddiginél nagyobb károkat tett. Ez évben tartós hóesés, vastag hótakaróval borította az ország területét, a talaj előbb már vastagon átfagyott, s olvadáskor a nagy víztömeg nem tudott a talajba szivárogni s a felszínen keresett lefolyást. Kecskemét határterületének egyharmada víz alá került. 4242 hold (2441 ha) szántóföld és 3665 hold (2109 ha) szőlő. Ekkor, 1902/03 évi tervek alapján több, mint 100 km hosszúságban elkészült az Alpár-Koháryszentlőrinc-Tiszaújfalusi főcsatorna 342.000 pengő államsegéllyel. Az 1941/42. évben három főirányból tódult a víz Kecskemét területére. 1. Délről, észak felé, Jakabszállás felől kaptunk több ágban is vizet. 2. Lajosmizse felől két ágban tódult a víz, s ez volt a legveszélyesebb, mert ezen