Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

szenvedni, sőt voltak kénytelenek elszenvedni... Kamaránk egész területét hótakaró borította, kivéve a keleti részeket, ahol helyenként nagyon kevés hó volt. A vetések állása és a fagy által okozott károk a hótakaró folytán február végével még nem voltak véglegesen megállapíthatók; valószínű azonban, hogy a havazás előtti nagy hideg és a február 24-ike körül beállott pár napos olvadás folytán keletkezett jégkéreg helyenként tetemes károkat okozott. A hótakaró nélkül maradt vetések, vagy ahol a szél a hótakarót elfújta, sokat szenvedett a hidegtől, sok helyen a lucerna és őszi árpa kifagyott, továbbá — különösen a takaratlan szőlőkben, sőt a gyümölcsfákban is tetemes fagykár észlelhető. Ezenkivül nagyon sok helyen 15-20% elfagyás történt a szabályszerűen, kellő vastagon befödött burgonyában és répában, hiányos elföldelésnél pedig helyenként az egész készlet elfagyott. A hótakaró, a mélyen lefagyott föld és az állandó nagy hideg folytán talajmunka egyáltalán nem volt végezhető, ennélfogva a tavaszi vetés — a március elején tovább tartó hideg miatt is — tetemes késedelmet szenved... A februári hó a Dunántúl volt a legnagyobb, a Duna-Tisza közén mérsékelt, és kevés, a Tiszántúl pedig katasztrofálisan kevés. A gyakori viharos hófúvás miatt igen nehéz helyesen megmérni a hóréteg vastagságát... (MR. 1929. márc. 18.) 1939/40. Századunk leghidegebb középhőmérsékletű tele (-5,6 C fok). A legalacsonyabb hőmérséklet: november 24-én -3,4, december 29-ikén -16,0, január 20-án -26,5, február 18-án -25,2 és március 3-ikán -13,8 fok. A három téli hónapban összesen 47 zord nap volt, s a -20 fokot 7 napon érte el, vagy haladta meg a hőmérséklet. A talaj december 17-ike és március 16-ika között fagyott volt, a legnagyobb fagymélység 70-80 cm mélységig hatolt december vége és február vége között. Ill mm volt a téli évnegyed csapadékösszege. December elején még esőből, később havazásból származott. Az évnegyed mérsékelten csapadékos volt. A folyamatos hótakaró január 18-ika és március 15-ike között borította a talajt. December közepén és január elején is volt néhány napig hótakaró.