Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása
sában mégis nagyszabású, megvalósulásában pedig jelentős láncszem a hazai művészcsoportosulások sorában". 244 A tanácshatalom bukása és Iványi-Grünwald Béla távozása után bizonyos idő elteltével kezdett ismét benépesedni a Művésztelep. 1920 nyarán az Országos Képzőművészeti Főiskola 30 növendéke Révész Imre tanár vezetésével Kecskemétre érkezett, hogy a növendékek két hónapon át itt folytathassák tanulmányaikat. Július 29-ikén a város közgyűlése megtárgyalta a hallgatók kérelmét, s ennek alapján a város a telep szabadon álló lakásainak használatát ingyenesen átengedte, számukra 10.000 korona segélyt szavazott meg, és 6.600 korona értékű élelmiszert utalt ki részükre. 2 ' 1 ''' A Művésztelep új vezetője Révész Imre lett, akit a város 1920. augusztus 13-án kért fel erre a tisztségre. Révész mellett a megújuló telepen Bosznay István, Papp Emil, Csuk Jenő, Turi Gyula és mások korrigáltak. 246 Itt a telepen is érvényesítették azt a művészetpolitikát, amely a „nemzeti festészetet" helyezte előtérbe. Ez a festői felfogás elsősorban a magyar parasztság életének bemutatására helyezte a hangsúlyt. Révész Imre is ezt a hivatalos irányzatot képviselte, hiszen már idetelepülése előtt a Munkácsy Mihály és Fényes Adolf által megkezdett szegényember-ábrázolás terén maga is jelentős sikereket ért el. Miután a városnak még olyan kívánsága is volt a Művészteleppel szemben, hogy kecskeméti művészek számára is lehetővé kell tenni az ott-tartózkodást, ezért hosszabb-rövidebb ideig a helyiek is lakói lehettek. így dolgozhatott együtt Révész Imrével Hagyik István, Harczi István, Bajnai Tóth Lajos, Mátis Kálmán, Darvassy István, Rimanóczy Géza, Imre Gábor és Kiss Zoltán. Külön emlékezünk meg Prohászka Józsefről, aki az impresszionizmus elkötelezett híve volt, s különösen arcképfestészetével vívott ki magának elismerést. Haláláig hű volt Kecskeméthez. 247 244. Forrás. 1980. február, 70-71-72. oldal 245. IV. 1908. Közgyűlési jk.: 1920. július 29. 375. oldal 246. Kecskemét múltja a képzőművészetben. (Kiskunság 1968.évi 3. sz.) 112. oldal 247. TELEPY Katalin: Kecskemét múltja a képzőművészetben. (Kiskunság 1968. évi3. sz.) 112. oldal
