Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - e) Megemlékezés dr. Stipl Károlyról

ten. Még ugyanebben az évben a szegedi kir. törvényszéknél aljegyzői, s nem sokkal később jegyzői kinevezést kapott. Két évvel később 1885-ben a szabadkai királyi járásbíróságon albíróvá választották. Alig egy év múlva, 1886-ban már az aradi ügyészségnél találjuk mint alügyészt. Innen, 1889-ben, a Budapesti Büntető Törvényszékhez került albíróként, s 1891-ben ismét Kalocsán dolgozik mint ügyész. Dr. Stipl Károly kecskeméti állomáshelyét — a királyi törvényszék elnökeként — 1899-ben foglalta el. Itt Gáli Ferenc kúriai bíró és törvényszéki elnök nyugalomba vonulása után vette át elődjének munkakörét. Kecskeméten különösen a büntetőügyekben mutatta meg nagy tudását és jártasságát. Új állomáshelyén több közhasznú és jótékony egylet választmányi tagsága mellett a városi th. bizottsági közgyűlésbe is beválasztották. Kecskeméten a vezetése alatt álló bírói kar a következőkből tevődött össze: — Sebastiani Károly kir. ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bíró — Bárány Károly kir. törvényszéki bíró — Kazinczy Lajos kir. törvényszéki bíró — Kardos Antal kir. törvényszéki bró — Kapy Lajos kir. törvényszéki bíró — Kérészy Lajos kr. törvényszéki bíró — Teszáry József kir. törvényszéki bíró — Aág Miklós kir. törvényszéki bíró — Szeless Lajos kir törvényszéki bíró.Nem ismerjük Kecskemétről való távozásának pontos idejét, de 1909 májusában ' még a városban dolgozott. Innen választották meg a Budapesti Büntetőtörvényszék elnökének, Zsitvay Leó utódjául. Budapesten halt meg 1909-ben, 52 éves korában. 185. Magyarország és a Külföld c. lap. 1901. szept. 20-i száma és a Kecskeméti Nagy Képes Naptár. 1909. évi száma, 150. oldal.