Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - d) A törvényszék építése

Sajnos, a vállalati összegről nem tesz említést a versenytárgyalási hirdetmény. Az építési költségről Bagi László h. polgármester 1903. január 7-én Budapestre utazva tudta meg Wagner Gyulától, hogy a törvényszék terveit 887.395 korona költségvetéssel a minisztériumba felterjesztette. Dr. Stipl Károly ugyancsak ebben az átiratában azt is kérte a tanácstól, hogy az építési telket azonnal adja át, és arra a kincstár tulajdonjogát vezettesse fel.

160 Nemsokára, 1903. május 28-án a törvényszék elnöke az építési engedélyt is megkérte városi tanácstól. Kérelméhez az építendő tövénykezési épület és fogház tervrajzainak két másolati példányát is megküldte. A benyújtott kérelem alapján a tanács 1903. június 8-án, 11010/1903. szám alatt adta ki az építési engedélyt. Bár szóvá tették, hogy az érvényben levő Építkezési Szabályrendelet 52. paragrafusa nem enged meg a szabályozási vonaltól számított 1 m-es kiugrást, mint a főbejárat előtti oszlopsor esetében látható, megépítését mégis engedélyezik, mert a kiépítendő 3,5 m szélességű járdán a forgalmat nem fogja akadályozni.

161 A Kecskemét c. lap 1903. július 12-i száma olyan értesüléseiről adott hírt, hogy bármelyik vállalkozó javára esik is a döntés (a versenytárgyalások során), a vállalkozás kivitelét kecskeméti iparosok nyerik. így ebben a kérdésben nem lesz arra szükség, hogy küldöttség menjen a miniszterhez.

162 Ugyanebben a témában a Kecskeméti Lapok 1903. július 19-én azt az információját közölte, hogy a városi tanács már július l-jén megkeresést intézett a törvényszék elnökéhez a helyi munkások védelmében. Az átirat annak kieszközlését kérte, hogy az igazságügyi miniszter az épület elkészítésénél elsősorban a helybeli iparosok ajánlatait vegye figyelembe. Kívánja meg az építési vállalkozóktól, hogy különösebb szakképzettséget nem igénylő munkára kizárólag helyi munkásokat alkalmazzon. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert Berényi Pál és 14 társa (mezőgazdasági munkások) azt panaszolták, hogy nem kapnak munkát, a munka is kevés, így orvoslást kérnek. 160. BKML. IV. 1908/b. Közig, iratok 24534/1905. 161. BKML. IV. 1908/b. Közig, iratok 24534/1905 (14922 sz.) 162. Kecskemét c. lap. 1903. július 12.