Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - d) A törvényszék építése
engedéllyel és a város által megígért tégla átadásával állnak összefüggésben. Tudomásunk van arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium 1972ben kiselejtezte a beruházásában — mintegy 80-90 év alatt megvalósított — igazságügyi épületek tervtárát. Szerencsére a közel 150 db pályázati és kiviteli terv, az Országos Műemléki Felügyelőség keretében megalakult Magyar Építészeti Múzeumban kapott menedéket. Ezzel szemben nem ismerjük a tervekkel párhuzamosan keletkezett okmányokat. Ez nagy veszteséget jelent, hiszen ezáltal helytörténetünk is szegényebb, de a régen elhalt mesterek is megérdemelnék, hogy neveikre és mesterségbeli tudásukra emlékezzen az utókor. Okmányok hiányában nem tudhatjuk meg, hogy kik dolgozhattak a főlépcsőház stukkószerű kőfaragványain, vagy a pompás tölgyfa ajtók finom mintáin. Titok marad az is, hogy kiket kell tisztelnünk a falfelületek és mennyezetek szobordíszeinek elkészítéséért. Kik lehettek a fehérmunkások, vagyis a falak és mennyezetek gipsztagozatainak mesterei. Nem ismerjük a munkavezetőket, az ácsmestereket, a burkolókat, a kőfaragókat, a festőket, a tetőfedőket stb. Ugyancsak nem ismerjük a közel 90 évvel ezelőtt elvégzett munkák pénzügyi kihatásait sem. Természetesen megkíséreljük a homályos részek felderítését, de addig is áttekintést adunk arról, amit a törvényszék építéséről ez ideig megtudtunk. Dr. Stipl Károly, a helybeli törvényszék elnöke átiratban kereste meg a városi tanácsot, melyben közölte, hogy az igazságügyi miniszter 1903. május 16-án 17370/1903. I. M. V. számú utasításával elrendelte a Kecskeméten emelendő új törvénykezési épület és fogház építésének megkezdését. Közölte azt is, hogy az utasításnak megfelelően, a munkák vállalatba adása céljából az árlejtési hirdetményt már ki is bocsátotta. A hirdetmény egy másolati példányából megtudhatjuk, hogy a versenytárgyalást a kecskeméti kir. törvényszék tanácstermében 1903. június 30-án tartották meg. Itt olvashatjuk azt is, hogy az építési munkákat az ajánlatok elfogadása után 14 nap elteltével meg kell kezdeni, és olyan lendületesen kell folytatni, hogy az épület még 1903. december 1-jéig tető alá kerülhessen, s a munkálatokat 1904. évi szeptember 15-ig teljesen be kell fejezni.