Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - a) Az építési terület felszabadítása

összefüggő — ajánlatát elfogadta. Megjegyezte azonban, hogy a jelenleg használt „Cserepest" olyan állapotban fogják a városnak visszaadni, amilyen állapotban a kiköltözködésnél található lesz. A kedvezményes áron adott tégla helyett a város a felajánlott kedvezmény összegét az épület tényleges megkezdésekor fizesse be a helybeli adóhivatalnál az államkincstár javára. Az összeg 27.000 koronát tesz ki, amely a felhasználásra tervezett 4,5 millió db tégla minden ezre után adott 6 koronás kedvezményből számítható ki. A város ezt a feltételt is hajlandó teljesíteni, ha az építéshez szükséges téglát a városi téglagyárakban szerzik be.

145 Minthogy az igen tekintélyes nagyságrendű építési feladat elvégzéséhez tavasszal valószínűleg hozzáfognak, ezért a tanács 1902. novemberében Kada Elek polgármester vezetésével megkezdte az épület helyén álló házak kisajátítását.

146 Ebből a célból 1902. november 16-án a th. bizottsági közgyűlés rendkívüli ülést tartott. Itt az elkészített vázrajz és összeírás alapján bejelentették, hogy az építési területen 13 lakóház és sok melléképület áll. Ezek szerint vagy vásárlás, vagy kisajátítás útján a városnak meg kell szereznie az V. tized 197, 198, 222, 223, 224, 225, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233 szám alatti lakóházakat.

147 Miután az előzőleg elkészített értékbecslések szerinti árak és a tulajdonosok által kért összegek között jelentős különbségek vannak, ezért az első alkudozások során csupán a 197, 198 (egy tulajdon), valamint a 228 számú házak tulajdonosaival sikerült megállapodást kötni. Az első két épület birtokosa Burján Pál, aki a házaiért 26.000 koronát kért. A 228. sz. ház Kemény Mihályné tulajdonában állt, aki csupán 6.000 koronát kért az ingatlanáért. A további tizenegy tulajdonos ellen a kisajátítási eljárást folyamatba tették. Erre a sorsa jutott Ivicz István, Orbán Ferenc és Goiteim J., akik egyenként 20.000 koronát kértek. Fischer Ignác 24.176 koronát, Berényi János és özvegy Kissné 12.000 koronát, Grosz Ignác, özv. Királyné és Kolozsi Károly 9.000 14S koronát, Varga Imréné pedig 5.000 koronára tartotta ingatlanát. 145. Közgyűlési jk.: 1902. július 15. (161. tétel) 146. Kecskemét c. lap. 1902. november 2. 147. Közgyűlés jk.: 1902. november 26. (283. tétel) 148. Kecskemét c. lap. 1902. november 23.