Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - a) A „Cserepesekről" általában

Ezen az ingatlanon a város egy vendégfogadót építtetett, melyet „Aranysasnak" neveztek el.

103 A város múlt század elején készült térképén lemérhető, hogy a földszintes kivitelű vendégváró ház kb. 29 m hosszú és kb. 12 m szélességű lehetett.

104 A város számadási könyvébe 1776/7 évek kiadásai között Szentkirályi Mihály gondviselő feljegyezte, hogy a „Páter Piaristák mellett épített új vendégfogadón tett Kőműves munkáért fizettem 59855 Rf (rajnai forint), s az ácsmunkáért pedig 129 56 Rf-ot". Feljegyezte még azt is, hogy az építést 1774-ben kezdték meg.

105 Miután ez a fogadó városi építkezés volt, ezért nemcsak külső megjelenésében, hanem szerkezetében és felhasznált építési anyagaiban is különbözött a lakosság évszázadokon át megszokott építési gyakorlatával produkált lakóházaitól. A városi polgárok nagyrészének hajlékai az ún. „süvényes, tapasztásos," két—három osztatú, nád, vagy zsupszalma tetőhéjazású kivitelben készültek. így a „cserépsindellel" fedett téglafalú épület már messziről láthatóan kiemelkedett környezetéből. Ilyen téglafalú, cserépfedésű volt az ,Дгапузаз" vendégfogadó is, így a tetőfedéséről a város lakói csak „Cserepesként" emlegették.

106 A város kultúrtörténetének egyik fontos eseménye fűződik a „Cserepeshez" vagyis az „Aranysas" vendégfogadóhoz. A fogadó udvarán álló, fészerek alatt rögtönzött színpadon és nézőtéren tartotta meg a kecskeméti születésű Kelemen László színtársulata első helybeli előadását, 1796. június 7-én. Ezt a napot tekintik a kecskeméti hivatásos színjátszás születésének. Kelemenek ekkor még egy hétig játszottak a városban, majd 1800-ban ismét visszatértek és a megfogyatkozott társulat két és fél hónapig maradt Kecskeméten. Nyoma van a tanácsi jegyzőkönyvben annak is, hogy a Cserepes Vendégfogadó telkének és környezetének rendezése, valamint az 103. Kivonatok a Városi Tanács jegyzőkönyveiből. 1665-1872. év, 157. oldal. 104. Kecskemét város 1820-1832. évi állapotát feltüntető egyesített térkép. 105. Városi Számadási Könyvek. 1776/7 évek. Vendégfogadókra és más közönséges épületekre tett költségek. 87. oldal. 106. JOÓS Ferenc: A „Cserepes". Petőfi Népe: 1957. március 3. Kecskeméti Séták. 107. HELTAI Nándor — JUHÁSZ István: Kecskemét. Panoráma, Magyar városok, 61-62. oldal.