Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 5. A jogszolgáltatás épületei Kecskeméten az abszolutizmus idején

négyszögöl építési területet átengedni mintegy 60.000 pengőforint értékben. Nagylelkűségből jelesre vizsgázott ugyan a város, de végül is a megyeszékhely-épület nem valósult meg. Ezután az országos főtörvényszék kiküldöttje járt a városban és szemet vetett a mai volt megyei tanácsháza posta felőli szárnyába beépített, akkori nevén Ezredesi lakra, vagy más néven az „Óbesterházra". A város — néhány kikötés mellett — már ezt is hajlandónak mutatkozott átadni, s kész volt az átalakítás költségeihez is hozzájárulni, de ennek az épületnek az igénybevétele is meghiúsult, a felsőbb helyről tett, elfogadhatatlan ajánlat miatt. Ilyen kilátástalan helyzetben az ügy kedvező fordulatot vett. Ekkor ajánlották fel a városnak megvételre az ún. „Ladányi"-féle házat. A hivatali célokra is jól használható, illetve átalakítható, nagy telkű épületet 1856. június 14-én Kecskemét város 11.000 pengőforintért meg is vásárolta. A 8. tized 1. szám alatti lakóház az egykori városi főtisztviselő, Ladányi Gergely örököseinek tulajdonában állt, Helyileg ez az ingatlan a mai színház előterében, a baloldali kocsifelhajtón kívül, a park területében állott. A Ladányi-féle házat elfogadták ugyan a Megyetörvényszék részére, de további bővítése céljából még megvásároltatták a várossal a Ladányi—telek tőszomszédságában álló lakóházat is. Ez a kisméretű telek és épület dr. Millhoffer István orvos tulajdonát képezte, s ez a 8. tized 2. számmal volt nyilvántartva. Ezt a kisméretű ingatlant 5595 pengőforintért vásárolta meg a tanács, és megfelelő átalakítással a Ladányi—házhoz csatolták. Az ezáltal egyesített két egykori lakóház törvényszéki célokra való átalakításához a város 10.000 forintot ajánlott fel. Ebből az összegből a Megyetörvényszék megrendelése és kívánsága alapján Dubecz János helybeli építőmester hivatali helyiségeket és börtönöket alakított ki. (Tanácsi jk: 1858. évi I. kötet, 169. tétel. BKML. IV.1609/a). A fentiek szerint kiépített „Ladányi- és Millhoffer-féle" házat a Megyetörvényszék fenyítő osztálya foglalta el és itt dolgozott a feloszlatásáig, 1861-ig, Említést teszünk még arról is, hogy a polgári törvényszék a helybeli Kegyesrendű szerzetesek (piaristák) zárdájában dolgozott, de innen a mai Helyőrségi Tisztiklub mellett 1854ben, a Héjjas Mihály szíjgyártó mester által felépített (ma Lechner Ödön utca 1. sz.) emeletes házba költözködött.