Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 4. Temető—nagy utca szabályozása

jedő általános rendezési terv alapján lehet elvégezni, amely meghatározott időszakra megállapítja a város fejlődésének összhangját. Már ekkor érezték a helyzet tarthatatlanságát, s tudták, hogy a folytonos változtatgatások magukon viselik a rögtönzés nyomát és bélyegét. Belátták, hogy egy épülő és a fellendülés korszakába jutott várost szabályozási terv nélkül hagyni jóvátehetetlen mulasztást jelentene. Éppen ezért a városi közgyűlés 1893. decemberében tartott rendkívüli ülése Vámos Béla rendőrfőkapitány előterjesztése alapján kimondta, hogy a tanács terjessze ki figyelmét a város jövendő fejlesztéséhez szükséges szabályozásokra.' A rendezés kérdéseivel Kerekes Ferenc th. mérnök, majd 1896tól th. főmérnök foglalkozott. A közgyűlés 1897. évi 71. sz. határozatával mondta ki egy újabb általános szabályozási terv elkészítését. Ezt szintén a Mérnöki Hivatal készítette, s munkálatait Kada Elek polgármester (1897. január 9-től) nagy eréllyel szorgalmazta és újabb gondolatokkal gazdagította. Fontosabb irányelvei: a város beépített területeinek kibővítése, megnyitni a város központjához a főbb forgalmi ereket. („Kellő egyenességben és szélességben szabályozni az utcákat.") Végül a várost körülvevő árkok helyén tágas körutakat nyitni. Természetesen foglalkoztak a csatornázással, a vízellátással és a város villamos világí81 tásának megoldásával is. Ez a városszabályozási terv — hibái ellenére is — már alkalmas alapot adott a részletes rendezési tervek elkészítésére. A Temető-nagy utca kiszélesítését ez ideig már több rendbeli közgyűlési határozattal — régebb óta — tervezik. Az általános városszabályozási terv iránymutatásai szerint a th. bizottsági közgyűlés az 1895. évi 129. sz. határozatával úgy rendelkezett, hogy az egész város területét átszelő, szabályozott tágas utcát létesít, amely „egyrészt a város díszére szolgál, másrészt pedig úgy a vasúti, mint a vásári személy- és teherforgalom megkönnyítésére lesz hivatva. E tekintetből a Vásári-nagy utcának a Temető-nagy utcával kapcsolatosan leendő szabályozása elhatároztatván." Mindkét utca szabályozását a Mérnöki Hivatal tervezte. A Temető-nagy utca szélességét az Építési Bizottság 30 m-ben, míg a 80. Kecskeméti Lapok. 1893. december 17. 81. Kecskemété, lap. 1900. február4.