Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 4. Temető—nagy utca szabályozása

A sajtó természetesen türelmetlenkedik, s a városszabályozási munka menetét lassúnak tartja, mégis minden előrehaladásnál hangot ad a „Sugár út" ügyéért való lelkesedésének, s nem ritkán egész oldalakat áldoz az ügyet segítő olvasói véleményeknek is. 1892-ben már az útvonal kisajátítási költségeit találgatják, melyet 160.000-180.000 forintra becsülnek.

76 Számításokat végzett a Mérnöki Hivatal is. Becslésük szerint egy 40 m széles sugárút kisajátítási költségei 179.000 forintot, míg egy 30 m szélességű út helyének felszabadítása 158.000 forintot igényelne. Óvatosságból — főleg az ingatlanok értékének növekedése miatt — a Hivatal 200.000 forinttal is számolt. Még nyolc év távlatából az olvasók emlékezetébe idézi a sajtó, hogy a „Sugár út" nagyszerű gondolatát Parragh Gedeon th. bizottsági tag, a református főgimnázium 1857 óta „csendben működő tanára" vetette fel először. Parragh 1853-tól 1855-ig Jedlik Ányos hírneves egyetemi tanár fizikai laboratóriumában dolgozott, ahol alapos kiképzést kapott fizika szakos tanári pályájához. A városban, 1871-ben (a saját háza udvarán, mai Klapka utca 9. sz. alatt) államilag felállított Meteorológiai Állomás vezetője lett.

78 Lassan haladt az utca szabályozásának ügye, míg végül 1894. július 9-én tartott tanácsülés — Bagi László helyettes polgármester előterjesztésében — meghatározta a „Sugár út" irányát. Mértékadó vonalként elfogadták azt az egyenest, amely a Nagytemplom és az izraelita templom délkeleti oldalainak legkiugróbb „sarkait" köti össze. Ezt a vonalat hosszabbították meg a vasútig, s ez képezte az új útvonal délkeleti beépítési vonalát is. Az utcarendezés erélyes végrehajtására egy bizottságot küldött ki a tanács, Mészáros József építési tanácsnok vezetésével. Tagjai: Zombory László t. főügyész, Muraközy Sándor főmérnök és dr. Szeless József th. bizottsági tag voltak.

79 Kecskemét hatóságai már 1893-ban kezdték felismerni, hogy a város térbeli szerkezetének módosítását csak a város egészére kiter76. Kecskeméti Lapok. 1892. június 12. 77. Kecskeméti Lapok. 1893. január 5. 78. Kecskeméti Lapok. 1893. február 19. — Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulójára. 129. oldal. 79. Kecskeméti Lapok. 1894. július 15.