Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 3. A vasútállomás és a sugárút létesítésének összefüggései

a pályaudvar is zsúfolt, ahol nincs elegendő hely kocsitolatásra, de a vagonok kiállítására sem. Ebből következik, hogy a tolatásokat a nyílt pályán kell végezni, s ez főleg a Szolnoki th. közút (ma az aluljárón halad át) forgalmát sűrűn és hosszú időn át megállítja. Ilyen megállapításokra alapozva a közigazgatási bizottság kérte a kereskedelemügyi minisztertől az állomás és a pályaudvar kibővítését és a szükséges költségeknek a jövő évi állami költségvetésbe való felvételét. A miniszter a felterjesztésre 1893. október 16. keltezéssel válaszolt, melyet Lestár Péter polgármester december 9-én terjesztett a közgyűlés elé. Ebben a tárca vezetője azt közli, hogy a vasútállomásnak a megnövekedett forgalom igényeihez képest a szükséges kibővítést megfontolás tárgyává tette, s ennek eredményeként a m. kir. államvasutak igazgatósága által elkészített tervet jóváhagyta. Intézkedett továbbá arról is, hogy a szóbanforgó mintegy 100.000 frt. költségbe kerülő munkákat a m. kir. államvasutak 1894. évi beruházási programjába felvegyék. Lestár Péter polgármester a leirat pozitívumai mellett — bár a vasúti szervek elgondolásaikat nem egyeztették a várossal — biztos forrásokból értesülve — azt az aggályát is előadta a közgyűlésen, hogy az állomás és a pályaudvar bővítési tervei sem forgalmi, sem a város jövendő haladásának érdekében nem tartják szem előtt azokat az elgondolásokat, melyeket a közigazgatási bizottság megfogalmazott. A polgármester szerint egyáltalán nem hagyható szó nélkül, hogy a százezres nagyságrendű költséggel végzendő pályaudvar—bővítést a terv az indóház város felöli oldalán amúgy is szűkös tér rovására kívánja elvégezni. Emellett a Szolnoki th. úton a közlekedés zavartalansága miatt az út áthidalását is tervbe kellene venni, de a pályaház és a pályaudvar berendezésénél azt sem szabad elhanyagolni, hogy úgy a fülöpszállási, mint a tiszaugi—kecskéi vonalaknak ebbe az állomásba való bevezetése már küszöbön áll. Legfontosabb és leginkább aggasztó a tervnek az a tétele, hogy a Nagykőrösi utca végében álló felvételi épület kibővítését úgy oldja meg, hogy két szárnyépületét lerombolja és ezek helyett két új szárnyat épít fel. Ezáltal a személypályaudvar megközelítése továbbra is a Nagykőrösi utcára hárulna, pedig ez az utca a folyton fejlődő