Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 2. A városi funkció változásának hatása a település térbeli szerkezetére
tották. Nem csupán az új intézmények, hanem a főtérre telepített szőlő- és gyümölcsexportpiac is segítette Kecskemétnek a környezetéből való kiemelkedését. A város beépített területe a századforduló táján lépte túl az egykori árokrendszer nyomvonalát, vagyis a mai nagykörutakkal határolt óvárost. Lényegileg az így megnövekedett belterületi részeken kezdődött meg egy korszerűbb városszerkezetre jellemző övezeti—rend kialakítása. A beépített részektől távolabb iparterületeket, raktárakat, pályaudvarokat, sertéshizlaló telepet stb. létesítettek. A belterület peremén, a történeti várostól elszakadva új, földszintes lakótelepek jöttek létre, melyeket szintén a város funkcióváltozása hívott életre. A korábban zsellérsorban élők, de később az iparban és a kereskedelemben stb. dolgozó, kétlaki életet élők építkeztek ezeken a helyeken, akik önellátásuk céljából művelték ház körüli szőlőjüket és konyhakertjüket. Ilyen telepek, falvak voltak: Dárdai-, Székely-, Miklovics-, Volkertelep-, Bogovics-, Sutus-, Karácsony-, Alsószéktó öreg-, Szelei-, Rendőr-, Méhes-, Takácsfalu stb.' 53 . Lényegileg a Rákóczi út kialakítását is a Kecskemét funkciójában beállt változás kényszerítette ki. Az új útvonal helyét eredetileg két, egymással párhuzamosan futó 12—15 m szélességű lakóutca, a Temető-nagy és a Temető—kis utca foglalta el. Szerepkörük csupán az volt, hogy a mai vasútkert és az ún. KTE-s sportpálya területén fekvő református, valamint a zsidótemetők forgalmát — az 1874-ben történt lezárásukig — lebonyolítsák. (Pontosabban a sírkertekig csak a Temető—nagy utca futott ki, míg a Temető-kis utca a mai Vak Bottyán utcába torkollott.) 54 Természetesen korábban — főleg Kecskemétnek az országos vasúthálózatba való bekapcsolásakor (1853) még nem tudták felmérni a vasútnak a város gazdasági életére, és főleg térbeli szerkezetére gyakorolt hatását. így érthető, hogy a pályaudvar személyi és teheráru—forgalmát a helyenként 11-12 m-re szűkülő Nagykőrösi utcára szervezték, de a temetők miatt a felvételi épület telepítésére más lehetőség nem is kínálkozott. A vasútállomás elhelyezésekor 53. DR. LETTRICH Edit: Kecskemét és tanyavilága. (Földrajzi tanulmányok. Akadémia kiadó. Bp., 1968) 54. Kecskemét Sz. k. városa térképe: SZILÁDI Lajos 1869. évi felmérése alapján szerkesztette és rajzolta László Károly városi mérnök 1879.
