Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 2. A városi funkció változásának hatása a település térbeli szerkezetére

Ilyen megfontolások miatt szükségesnek tartottuk, hogy a törvényszék építése során, a vele szorosan összefüggő, egymást feltételező témákat együtt tárgyaljuk meg. Fentieket helyesnek ítélve, összeállításunkat az alábbi fejezetekre tagolva dolgoztuk ki: — A városfunkció változásának hatása a térbeli szerkezetre. — A vasútállomás és a sugárút létesítésének összefüggései. — Temető—nagy utca szabályozása. — Bíráskodás és igazságügyi épületek Kecskeméten az abszolutizmus korában. — Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten. — A „Cserepesekről" általában. — A „Cserepes" átépítése a királyi törvényszék számára. — Új törvényszéki palota építése: a) Az építési terület felszabadítása. b) A Törvényszék terve. c) A Törvényszék tervezője. d) A Törvényszék építése. e) Megemlékezés dr. Stipl Károlyról. 2. A városi funkció változásának hatása a település térbeli szerkezetére A mai Rákóczi, akkori nevén „Sugár út" létesítése ez ideig a legnagyobb, s legmerészebb beavatkozást jelentette Kecskemét történelmileg kialakult, rendezői elveket alig alkalmazó, spontán fejlődő, halmazos városszerkezetében. Fejlődésének békésebb szakaszaiban is elvégeztek néhány apróbb szerkezeti korrekciót, de a tűzvészek után már radikálisabb beavatkozásokat is végrehajtottak. Példaként említjük az 1794-95. évi égéseket, amikor 1424 lakóház és 32 malom pusztult el, „sűrűséget regulázó deputáció" járta be a várost, és 290, főleg zsúfoltságot előidéző épület bontását rendelte el'

51 Jelentős beavatkozást igényelt 1893-ban a mai Szabadság tér kialakítása is. Ekkor nem csupán az Arany János utcától a Zsinagógáig terjedő beépített terület 11 lakóházát bontották le, hanem a 51. BKML: 1796. F. 3. N. 20. Rendszabályok a tűzvész megelőzésére.