Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 3. Az épület története Klapka távozása után

Segítségével a Bozsc—gyűjteményt hét kiállító teremben helyezték el, s megteremtették a művészi alkotó munka színvonalas lehetőségét is. Az újra rendezett kiállítást 1979. júliusában nyitották meg. „Vannak itt remekművű XV. századi ácsolt faládák, XVII. századi faszobrok, ikonok, barokk, reneszánsz, rokokó bútorok, festmények Rubens és Tintoretto iskolájából, ónedények, ritka értékű iparművészeti és néprajzi anyag a Kárpát-medence minden tájáról.."

49 De a gyűjtés még nem fejeződött be, minthogy nem is lehet soha befejezni. így 1988-ban további nagyméretű, galériás teremmel bővítették a kiállító helyiségek sorát, és ismételten felújították az egész házat. Ezzel az a Klapka-ház, amely az egykori Fecske utca 23. számú (volt Reiszmann Sándor utca) lakóház magtára volt, ma a turisták ezreit látja vendégül, és teremsorának bővítésével bekebelezi azt a házat, amelynek gazdája egykor olyan mostohán kezelte. Dolgozatommal megkíséreltem közreadni a Klapka—házról öszszegyűjtött adataimat. Nem törekedtem teljességre, hiszen a kutatás lehetőségei is végesek. Úgy érzem azonban, hogy munkámmal sikerült halványan megvilágítani azokat a tovatűnő embereket, akik építették, lakták vagy tulajdonosai voltak a háznak. Reméljük, hogy ez a tanulmány elősegítheti a Klapka-ház jobb megismerését, s bizonyára lesznek olyanok is, akik nem felejtkeznek meg művelődéstörténeti értékéről sem. Soraimat dr. Váry István gyönyörű mondatával zárom: „Addig pedig csak üljünk az »elillant évek szőlőhegyén«, mártsuk a tollat napnyugat aranyába, s ha örökre nem is bírjuk meggátolni a feledést, de késleltessük azt, ameddig csak lehet.'"'

0 49. Petőfi Népe 1987. febr. 1. 50. DR. VÁRY István: Emlékezzünk régiekről. Kecskemét, 1938. 31. p.