Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 3. Az épület története Klapka távozása után

városfejlődés egyik értékes emléke. Meg kellene menteni a pusztulástól Klapka György házát, és ha másnak nem, akkor a szabadságharc kecskeméti emlékeinek múzeumává kellene alakítani.

46 Jóllehet, hogy a város sem szorgalmazta az épület karbantartását, de Szőke Sándor sem volt túlzottan jó gazdája a vagyonának. Pedig nem volt szegény ember, hiszen 163 kat. hold nagyságú szántóföldjén és 22 hold szőlőjén gazdálkodott. 7 A házat a Fecske utca 23. sz. telekkel együtt 1952-ben vették állami kezelésbe, de a kezelői jogot csak 1957-ben jegyezték fel az Ingatlankezelő Vállalat javára. Súlyosan megrongálódott állapotban került a város tulajdonába. Bemutatására egy 1952. március 16-án kelt újságból idézünk részletet: „Falait alaposan kikezdte az idő. Udvar felőli traktusát megrongálta egy bomba. Napról napra pusztul ez a szép történelmi emlékünk, melynek falai közül nőtt ki a hősiességnek, a kemény, következetes katonai erénynek ez a nagyszerű képviselője. Klapka György emlékét azonban nem őrzi Kecskemét, mert a pusztuló ház teljesen gondozatlanul napról-napra romlik. Helyes volna, ha a városi tanács felfigyelne erre, és lépéseket tenne a ház megmentése érdekében.

48 A városi tanács nem is késlekedett sokáig, mert már 1954-ben az építőipari vállalat mellett működő tervező részleg megkezdte a helyreállítási dokumentáció elkészítését. Munkáját a védetté nyilvánított épületek felett akkor őrködő Építési Tanács határozata szabta meg, mely kimondta, hogy a Klapka-házat eredeti állapotának megfelelően kell helyreállítani. Az 1955. és 1957. években végzett állagmegóvás során az épület minden elavult szerkezeti részét felújították. így teljesen kicserélték a tetőszerkezetet, a felfekvéseknél elkorhadt csaposgerenda födéméit, a helyenként leomlott vagy összerepedezett vegyes anyagú falait, pincefödémét, nyílászáró szerkezeteit és padozatait. Helyreállítását késleltették az 1956. évi forradalmi események, s így csak 1957. év őszén fejezték be. Ebből az alkalomból egy nagyobb műtermet alakítottak ki falai között egy feljáróval és egy kis szobával. Kialakítottak még egy kisebb méretű lakást is. 46. Kecskemét és Vidéke. 1936. dec. 14. 47. DR. BODÓCS Gyula: Kecskemét tn. város teljes polgári név- és címtára 194041. évre. 48. Bács-Kiskun Megyei Népújság. 1952. márc. 16.