Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 3. Az épület története Klapka távozása után

dott, de főleg az, hogy Alajos nevű fiát Kecskeméten anyakönyvezték 1836-ban. így két eset látszik valószínűnek. Egyik esetben Klapka Friedrich eladta a házát Faragó Józsefnek, és családjával, valamint Klapka Györggyel együtt a város által bérelt tisztiszállásra költözött. Másik esetben is eladhatta az ingatlanát, de lakóként ott maradt, amelyet az összeírások nem pontosítottak. Ez utóbbi látszik valószínűnek. Ellenkező esetben a város lakóinak emlékezete azóta már bizonyára reagált volna a tévedésre. Egyébként ezt a felvetést iga zolja Klapka György Kecskeméten tett látogatása alkalmával elmondott nyilatkozata is. Hetvenkét éves volt ekkor, és 58 esztendővel diákévei után — halála előtt alig több mint egy héttel — városunkat is meglátogatta, majd a piaristákhoz érve mondta: „Vágytam, vágytam mégegyszer viszontlátni az iskolát és házat, melyhez két év kedves emléke fűz!' Sajnálatos módon ez ideig nem sikerült választ kapnunk arra a kérdésre, hogy Klapka Friedrich és népes családja mikor költözködött el Kecskemétről. 3. Az épület története Klapka távozása után A ház új tulajdonosával összefüggésben már említettük, hogy az 1833-34. évre készített összeírás szerint a „Klapka-ház" tulajdonosaként Faragó József van feljegyezve. Kezdetben náluk csupán 2 jármos ökör, 2 hámos ló, 7 hold szántóföld és 3 hold szőlő szerepelt az összeírásban. Bár a családfő 1836-ban meghalt, a gazdálkodás alapjai mégis ebben az évben gyarapodtak legszámottevőbben. Ekkor fentieken túl még 1 ökörrel, 3 tehénnel, 5 sertéssel és 100 hold bérelt földdel többet írtak össze, mint két évvel azelőtt. Ezután a házat és a családi javakat 1847-ig özvegy Faragó Józsefné nevén találjuk. Ebben az évben a család újabb sarja, Faragó István vette át a házat és a birtokot. S a több mint félholdas telek jobb kihasználása Faragóékat is egyre több és több föld megművelésére, több állat tartására ösztökélte. így 1847-ben már 260 hold bérelt és 19 hold 36. Kecskemét. XXX. évf. 20. sz. 1892. máj. 15. 3. p.