Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 2. Klapka György diákévei Kecskeméten

ménnyel, mert a legelő bérlője minden feltételtől mentesen kapta meg a terület használatát, ezért az 1835. szeptember 1-én tartott Tanácsi Gyűlés Dékány István panaszát elutasította.

24 A római katolikus egyház születési anyakönyveinek átvizsgálásával megállapítottuk, hogy Klapka Friedrichnek és Deák Krisztinának Kecskeméten négy gyereke született. Az anyakönyvek szerint Károly 1826. IX. 30-án, Karolina 1829. V. 6-án, Antal 1832. VI. 14-én, Alajos 1836. VII. 9-én lett az anyakönyvbe bejegyezve. Közülük Károly és Karolina volt a diák Klapka György játszótársa, és velük tanulta a magyar nyelvet is. Úgy tűnhet, hogy túlságosan sokat foglalkoztunk Klapka Friedrich kecskeméti tevékenységével, de az elmondottakat fontosnak ítéltük, mert meggyőződésünk, hogy az ő huzamosabb itteni jelenléte, rendezett családi élete és otthonteremtése nélkül nem valószínű, hogy Klapka György kecskeméti diák lehetett volna. 2. Klapka György diákévei Kecskeméten Ha nem ismernénk a családi háttér nyugtató vonzását, könnyen elhihetnénk, hogy a távoli vidék fiai azért jöttek Kecskemétre tanulni, mert minden időben országosan ismert, híres iskolái voltak. Nem vitatjuk Kecskemét iskoláinak valóban jó színvonalát, de ez még önmagában nem vonzotta volna ide sem Petőfi Sándort, sem Klapka Györgyöt.

2,5 Klapka György gimnáziumi tanulmányainak kecskeméti folytatásátjelentős körülmények befolyásolták. Tudnunk kell, hogy szülővárosában, Temesváron éppen olyan hatosztályos piarista gimnázium működött, mint Kecskeméten, amelynek négy alsóbb osztályát 24. IV. 1504/c Rendeletek. 1835. N 469. 25. Petőfi esetében az ország sok településén volt evangélikus iskola, de anyai rokona, Hrúz Mihály Kecskeméten lakott, és mellesleg az iskolát fenntartó evangélikus egyház főgondnoka volt. De itt lakott keresztanyja, Kovátsay Ferencné Dinka Anna, s ugyancsak itt volt apjának egyik üzlettársa, Hábel József hentes mester is. így érthető, hogy az öt és fél esztendős fiúcskát Kecskemétre hozták tanulni, ahol Hrúzéknál, Kovátsayéknál és Hábeléknál lakva olyan gondolkodást és szeretetet kapott, amely némileg pótolta a szülői házat. A családi kapcsolatok mellett Petőfi esetében nagyon fontos szempont, hogy Kecskeméten latint is tanítottak, amely a továbbtanulás érdekében nélkülözhetetlen volt.