Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 3. Fejlesztések a Műkertben

Sem a csónakázótavat, sem az óriáskereket nem sikerült megvalósítani. Úgy tűnik, hogy ezeknél fontosabb feladatai voltak a városnak. Elkészült a park útjainak aszfaltburkolata, és ugyancsak kigyulladtak a közvilágítás fényei is a sétányok mellett, még 1964ben. Komoly lépéseket tett a Városi Végrehajtó Bizottság a planetárium megvalósításáért is. Nevezett bizottság 1963. május 24-én hozott határozatával mondta ki az intézmény létesítését. Még 1963ban 410.000 forintért megvásárolták a Zeiss Médium típusú műszert, amelyet csak 19 év múlva, 1982-ben építettek be, de nem a Műkertben, hanem a Lánchíd Utcai Altalános Iskola mellett elhelyezett intézményben. Hasonlóan a Műkert érdekeit, pontosabban a vidámparkká kiépítendő liget jó megközelítését szolgálta a mai Műkerti sétány útépítése és parkosítása is. Ez az útvonal a Kurucz tértől a volt Csongrádi út fülöpszállási vasút kereszteződéséig terjedt. 1965-ig ez a szakasz egy középpályás, két oldalon 2-2 gömbakácfasoros utca volt, ahol minden kapubejáróhoz egy-egy sáros földút vezetett a valamikor parknak fenntartott sávon keresztül. Itt kellett egy sétányt kiépíteni, hogy a Műkert esztétikus környezeten áthaladva legyen megközelíthető. Ezt az útvonalat a városi tanács „örök emlékül" Kossá Istvánról, az akkori közlekedés- és postaügyi miniszterről nevezte el, „mert ennek az útszakasznak kétpályás, parksétányos kiépítése, a Műkerthez vezető közlekedés korszerű kialakítása, Kossá István közreműködésével indult, és ennek az útnak megépítése hirtelen halála előtt Kecskemétért végzett utolsó tevékenységének gyümölcse lett." (Kecskeméten 1962-63-64-ben a volt közlekedési és postaügyi miniszter segítségével 146 utca kapott portalanított burkolatot.) Ezt az útvonalat a város közgyűlése 1992. június 22-én megtartott ülésén „Műkerti sétány"-nak nevezte el. Kisállatkert létesítését is előirányozta a Műkert 1963-ban készített rendezési terve, de ez is csak nyolc év múlva, 1971-ben épülhetett meg. Előzményeként elmondjuk, hogy ebben az évben rendezték meg Budapesten a Vadászati Világkiállítást, amelyen sok vadat mutattak be. Ezekért, vagyis az állatoknak a kiállítás utáni megszerzéséért több megye is versengett, s végül is Földes László földművelésügyi miniszterhelyettes döntése alapján Kecskemét küzdött