Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása
Stróbl Zsigmond és a korán elhunyt Csikasz Imre szobrászok kerültek Kecskemétre. 234 Az ide települt művészek már a telep belső életének megszervezése előtt is nagyon hasznos művészi munkát végeztek a város számára. Közülük legtöbben Jánszky és Szivessy építész kollegáik kecskeméti épületein dolgoztak. Nevezettek tervei alapján éppen ekkor épült a városban a Széchenyi tér 1. szám alatti ún. „Lordok háza" helyéről 1964-ben lebontott katolikus bérház. Ugyancsak ekkor emelték a Rákóczi út 3. szám alatti Kecskeméti Kaszinó Egyesület székházát is. Jóllehet, hogy a Rákóczi út 5. számú, Gazdasági Egyesület nagyszabású székháza is ekkor épült, de az idetelepült művészek az előzőleg felsorolt két épületen végeztek feladatot. A városrendező, városszépítő feladatokat vállalt művészek munkaközösségbe szerveződve tevékenykedtek. Elsőként az 1910. júliusában építeni kezdett katolikus bérház homlokzatán hagyták kezük nyomait. Kisfaludy Stróbl Zsigmond hat magyar szent alakját a bérház homlokzatát függőlegesen tagoló, a járdától az ereszpárkányig futó lizénákra helyezték fel. (A katolikus bérház 1964. január hónap közepén megkezdett bontása során ezek a szobrok megmenekültek az enyészettől, s a köztemető kőtárában állították fel őket 1967. szeptember 5-én.) Ugyancsak ennek a bérháznak a Széchenyi tér felőli, udvari bejáratát hangsúlyozó oromfalán festette meg Iványi-Grünwald Béla a „Hit—Remény-Szeretet" allegóriát ábrázoló freskóját. Különösen magas szintű együttműködés volt megfigyelhető az építészek és a képzőművészek között a Kaszinó Egyesület (Rákóczi út 3. sz.) épületén. Itt a díszterem 3 darab hatalmas ólomüveg ablakát koronázó oromfalakon szintén Irányi-Grünwald festett falképeket „Allegóriák" címen. Homlokzatának építészeti tagozatait, plaszticitásának elemeit Kisfaludy Stróbl tervezte. Kaszinói nagytermében Iványi-Grünwald Uzsonna című, három részre tagolt kompozícióját helyezték el. Középső része előtt órával díszített kandallót építettek. Dolgozott még a díszteremben és az épület más helyiségeiben Falus Elek is, aki a termek dekorációjának megfogalmazásában és valószínűleg az ólomüveg ablakok tervezésében működött közre. 23 '' 234. Forrás. 1973. január-február, 85-86. oldal 235. SÜMEGI György i. m. 147. oldal
