Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

Ez az építészgárda (Kós Károly, Thoroczky Wigand Ede, Medgyaszay István, Kozma Lajos és mások) a népi és az erdélyi építészet gazdag tapasztalatait alkalmazták épületeiknél. így szívesen terveztek meredek hajlású, gazdag hatású tetőzeteket. Kedvelték a kötetlen, festői alaprajzi és tömegelrendezést mutató épületeket.

224 Jánszky és Szivessy építészek feladata volt: a/ Emeletes műterembérház tervezése, 3 nagyobb és 6 kisebb műteremmel, valamint egy műhelynek is használható nagy műteremmel. Ezt az épületet a Műkert díszkertül használt részén, a kertészlak és a vasút között elterülő pázsit északi oldalán javasolta a városi tanács elhelyezni. Ennek előirányzott költsége 84.000 koronát igényelhet. b/ Tervezniük kell egy földszintes épületet a képzőművészeti szabadiskola részére, a fentebb említett pázsitos térség déli oldalára. Ennek költsége 14.000 korona lehet. c/ A letelepülő mesterművészek részére különböző nagyságú, műtermet is tartalmazó, 6 villaépület tervezése is feladatukat képezte. Ezeket egyenként 400 négyszögölnyi telkeken, köztük kiképzendő térrel kell felépíteni. Erre a célra a képzőművészeti szabadiskola (festőiskola) épületétől kezdve a Műkert haszonkertül használt részéből, az utakkal és térrel együtt mintegy 2-3 kat. holdnyi területet lehet igénybe venni. A tervezési feladatokat rögzítő 1910. évi 145. sz. közgyűlési határozat arról is intézkedett, hogy a képzőművészeti szabadiskolában a növendékek tandíjat nem fizetnek, így ez a városnak nem hoz jövedelmet. A műterembérház, valamint a művészvillák az építési költség 5-6%-a arányában, bérleti díj formájában kb. 10.500 korona jövedelmet eredményeznek. Kada Elek polgármester mint minden feladatánál, így a Művésztelep létesítésénél is nagy körültekintéssel járt el. Nem csupán a tervező építészek segítették a Műkertben a telep optimális helyét megtalálni, hanem a Nagybányáról és Szolnokról idetelepülni szándékozó művészek nevében Iványi-Grünwald Béla, Falus Elek, vala224. Merényi Ferenc: Magyar Építészet. 1867-1967. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.) 59-61. oldal