Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése

Bakuié vezetésével a kertépítés munkáit 1857-ben kezdték meg. A hepehupás, buckás terület elegyengetésére, felásására, körülárkolására, szakaszokra való felosztására még 1856. december 7-én és 9-én árlejtési hirdetményt tettek közzé, de vállalkozó csak a kikiáltási ár több mint kétszereséért jelentkezett volna. Ezért az új főkertész, a kert valamennyi munkáját 2.300 pengőforintért elvállalta. Jóllehet, hogy Bakuié ajánlata szintén jelentős többletkiadással terhelte a városi közpénztárat, de még így is sokkal kedvezőbb volt, mint a versenytárgyalás legjobb ajánlata. Miután Bakuié vállalkozó lett, ezért munkájának ellenőrzésével a városi testület Horváth Döme tanácsost bízta meg.

188 Bakuié Márton főkertésszel kötött szerződés szerint a kertet következőképpen osztották fel. Egy holdat a műkertész kapott saját tetszése szerinti felhasználásra. Ugyancsak egy holdat kihagytak kerti házhelynek és udvarnak. Egy hold az iskolai növendékeknek gyakorlati tantárgyul is szolgáló, nálunk ismeretlenebb konyhai kertészet számára, egy holdat díszkertészetre, két holdat a Kecskeméten és vidékén még ismeretlenebb csemegeszőlészet céljaira. Ismét két holdat a nálunk is már honos jegenyék és akácfajokat kizáró, szokatlanabb vadgesztenyét, hársat, juhart, gledichiát, s más fajtákat meghonosító erdészet számára. Két hold anyagyümölcsös, négy-öt hold nagyrészben telelő fajtájú gyümölcsösök megvalósítását segítő oltványtelep létesítésére lett kijelölve. Végül még három—négy holdon epreskertet is javasoltak, amellyel a város által meghonosítandó selyemhernyó-tenyésztés alapját kívánták megvetni. Bakuié Márton műkertész évi fizetése ezer forint volt. Ezért el kellett végeznie, illetve végeztetnie a kerttel összefüggő minden feladatot. Kötelessége volt hetenkét kétszer — szerdán és szombaton délután — az iskolás gyermekeknek, valamint a tanulni vágyó minden érdeklődőnek elméleti és gyakorlati oktatást adni, ellenszolgáltatás nélkül. Az oktatás felölelte a díszkertészetet, az erdei- és a gyümölcsfanevelést, -ápolást, a méhészetet, s ha volt rá igény, akkor a selyemhernyó-tenyésztést, valamint a hozzá tartozó eperfaneve188. A levéltári anyag a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárából való, a jegyzetek az intézmény Fondjegyzéke alapján készültek. IV. 1609/a 1857. évi II. kötet 522. tétele.