Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai

játszott szerepét. Örökhagyó okmányának 6. pontjában írja: „Mint hogy a házamat magam, fundam en tornából újra minden épületestől készítettem."

7 Kétségtelen, hogy az épület korának minden igényét kielégíthette. Egyaránt gondoltak a tervezés során egy nagyobb család igényeire, s ugyanígy a mezőgazdasági termelés szükségleteire is. Több mint száz négyzetméter alapterülete volt a lakásnak, amelyet az egész ház alatt épített pince és nagy padlástér egészített ki. Dongaboltozatos pincét alakítottak ki az „L" alakú épület utcára merőleges szárnya alatt, a bortárolás céljaira, míg az utcával párhuzamos rész alatt ún. síkfödémes magtárpincét terveztek. Ez a magtárpince — szerkezeti szempontból — a Klapka—ház legérdekesebb része. Általában a pincéket a legkülönbözőbb boltozatokkal fedik be, s szinte egyedülálló a mestergerendás fafödémmel kialakított — nagyrészt föld alatti — tárolótér. Másik érdekességét a mestergerenda alátámasztása jelenti. Miután a pince egész hosszában végigfutó 19x15 cm méretű vaskos mestergerenda — megterhelve a méterenként ráfektetett födémgerendákkal és a padozat súlyával — jelentősen behajlott volna, így alátámasztásról kellett gondoskodni. Megoldásként a gerenda hosszának közepén két boltívet építettek egymástól 1,80 m távolságra, és ezekkel támasztották alá a fagerendát. Érdekesség még a függőleges pincefalak és a boltívek között kifeszített ún. fiókívek is, melyeknek inkább esztétikai, mint statikai szerepük van. Több mint kétszáz évi fennállása után — ha egyáltalán volt is — ma már semmit sem tudunk eredeti építési terveiről. Ezek felvilágosítást adhattak volna alaprajzi rendszeréről, szerkezeteiről, melyek hiányában az 1955-57. évi felújításakor végzett bontások alapján tudjuk, hogy felmenő falai vegyes anyagból, vályogból, téglából és ún. „réti mészkőből" készítették.

8 Födéméi fagerendák felhasználásával épültek, és nagy a valószínűsége annak, hogy ebben az időben még a nemes ember, a nagy tekintélyű városi vezető háza is nádfedésű, vagy jobb esetben zsindelyfedésű lehetett. Ez annál is inkább hihető, hiszen ekkortájt még 7. IV. 1504/v Végrendeletek. 1794.1. 17. 8. A réti mészkő a szikes, vizenyős legelők gyepszintje alatt, gyakran egy méter vastagságban halmozódik fel, melynek mészanyagát széndioxid tartalmú talajvíz oldja ki.