Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)
Magisztrátus és úriszék
val fenyegeti" azokat, akik Szegeden házasodnak, s református hitre áttérteket „katolikus examinalásra" becitálják 217 1773-ban még úriszék döntött a plébános fizetéséről és a katolikus templom építésének helyéről, 218 1808-ban a „nem egyesült görög ecclesianak közönsége" templomot akarván építeni, helykijelölés céljából a tanács senatorokból álló deputációt küldött ki, mert azt csak a „város által kijelölendő fundusra" lehet fölépíteni. 219 Végignézve egy, csak polgári pereket tárgyaló, 3 napig tartó úriszéki ülés jegyzőkönyvét, melyben 29 ügy szerepelt, föltűnő, hogy 13 esetben erősítették meg az elsőfokú ítéletet, 10 ügyfelet a városi tanácshoz utasítottak, hármat a korábbi úriszéki ítéletek elfogadására szólítottak föl, egyet a „megyei úri törvény szék fiscalissára bíztak", eggyel azért nem foglalkoztak, mert „a királyi tábla sententiája által el végezve lévén, állapotja itten meg nem másoltathatik," s csak egyetlen ügyben bírálták fölül a magisztrátust. Érdemes dióhéjban megismerni az ügyet, mert ez is jelzi: a „civilis causák" dolgában a magisztrátus döntései voltak inkább mérvadóak. Történt, hogy Szántó Erzsébet Küllei József házastársa a tanács előtt panaszt tett Keresztúri Borbélyné ellen, hogy „őtet Szoboszlai Gergely nevű kurvájának hirdette volna", s remélte, az őt becsmérlő asszony büntetést fog kapni, de „ellenkező következvén minnek utána 20 forintokkal maga a felperes Asszony megbüntettetett... és az praedicator által az Ecclesiabul ki tiltattatott." Az úriszék az „Ecclesiabul való kitiltást" találta túl szigorú büntetésnek, s megdorgálta az asszonyt, mert a „köz megbotránkoztatására okot adott." 220 Fontosabb feladata volt az úriszéknek a bűnüldözés, tehát a „malefactoris causak" elbírálása. Leggyakrabban marha, ökör, juh eltulajdonításában vétkes tolvajok fölött ítélkeztek, amit nagyon súlyosan, halállal büntettek, főképpen a legnagyobb értéknek számító marha- és ökörlopást. Ezért kötél általi halál járt, 1732-ből, 1746-ból is van ilyen adat. 221 Halálra ítélték a gyilkosokat, így egy embernek ki feleségét megölte „feje vétetett". 222 A beszámíthatatlan, ez esetben szellemi fo217. BBKL C-K. Pars. III. 623. 218. Szabó, kézirat. 219. BKML TV. 1504. a. 1808. február 15. 220. uo. 1517. a. 1760. március 1. 221. BBKL C-K. Pars. III. 413. és 432. 222. uo. 413.
