Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)
Bevezető
BEVEZETŐ Tanulmányom címe némiképpen magyarázatra szorul. Az abban meghatározott szűkítés, hogy ugyanis az önkormányzati funkciók közül csak kettővel, és éppen a gazdaságszervezés kérdéseivel nem foglalkozom, tudatos megközelítése a problémakörnek. Alapvető feladatomnak tekintettem, hogy megkíséreljem bemutatni a helyi önkormányzat működésének kevéssé feltárt szféráit, nem feledkezve meg arról sem: elsősorban a gyakorlatilag kötelmektől mentes földhasználat lehetősége teremtette meg a viszonylagos önállóság alapját. Mindazonáltal mégis alapvetően fontosnak tűnik a védelmi és önvédelmi mechanizmusok működtetése, amelyek segítségével a mezőváros vezetői meg tudták óvni magukat és városukat, vagyis tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az imént említett lehetőség ne vesszen el, sőt a végső eredmény a földesúri-nemesi befolyás szinte teljes föllazítása lett. Természetesen nem gondolom, hogy ez kizárólag csak a mindenkori magisztrátusok erőfeszítéseinek gyümölcse, ám vitathatatlan, hogy a város érdekeinek általuk történt felismerése és érvényesítése jelentős szerepet játszott abban. Éppen azt szeretném bemutatni, hogy a tárgyalt több, mint 150 év alatt hogyan alakultak-bonyolódtak a helyi társadalom érdekei, ezek milyen konfliktusokban jutottak felszínre, s ezeknek függvényében hogyan szerveződött-változott a helyi hatalom struktúrája. Tanulmányom forrásbázisát elősorban a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött Kecskemét város feudáliskori levéltára adta. Kutattam a Coburg-Koháry család szentantali levéltárát és PPS vm. ide vonatkozó fondjait. Itt mondok köszönetet a Bács-Kiskun Megyei és a Besztercebányai Kerületi Levéltár munkatársainak, elsősorban Stefan Otruba levéltárosnak, aki kutatómunkámban nagy segítségemre volt.