Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A főbíró

vétenek, azoknak személyválogatás nélkül büntetője lészesz és az becsületes Varosak pénze, vagy egyéb jószága kezedben járván, annak nem tékozlója, hanem oltalmazója lészesz, és esztendőd el telvén, mindennekrül számot adsz. Az Törvénytételben nem nézel sem Atyafiságot, sem Sógorságot, sem Komaságot, avagy barátságot, és adományt, hanem mind gazdagnak, s mind szegénynek igaz törvényt szolgáltatsz..."

49 A főbíró jogalkotó-jogszolgáltató — gazdasági és rendfenntartó funkciókat látott el, illetve mindezekre köteles volt felügyelni.

50 Mindezen feladatok ellátásához tájékozottság, szakértelem és — mai szóhasználattal élve — feddhetetlenség is megkívántatott.

51 A 17. századi főbírók és általában a Kecskemét mezővárosi hivatalnokréteg műveltségének, iskolázottsági szintjeinek kutatása még várat magára, az viszont kétségtelen, hogy írni — olvasni — számolni tudó ember lehetett csak tisztségviselő, másképpen nem lett volna képes ellátni feladatait. Visszatérve a hatáskörökhöz, Kecskeméten külön meg kell emlékezni a főbíró egyéni — tanácson kívüli — bíráskodásáról.

52 Kisebb horderejű ügyekben volt illetékes, s mert 1786-tól őriz Kecskemét város levéltára „Bírószéki jegyzőkönyveket", néhány példával illusztrálható e 49. BKML IV 1504. g. A katolikus főbíró esküje. Sajnos református esküformulát nem találtam. Évente más-más vallású főbíró lévén, Kecskeméten a világi és egyházi igazgatás nem fonódhatott össze teljeskörűen. Sőt, van adat, amely éppen az egyházi-világi igazgatás ellentétére vall: 1719-ben a ferences gvardian atya levelében panaszkodott Koháry Istvánnak, hogy a város református főbírája nem hajtatja végre a katolikus plébános által kiszabott jogos büntetést. így egy az édesanyját szidalmazó legényt nem záratott kalodába, sőt maga a főbíró, Bíró István is büntetlen maradt, pedig szolgáját megverte, de „eő kegyelmének senki nem mer ártani, ezért az eretnekek (ti. a reformátusok) újongnak, s azt terjesztik: a papok törvénytelenül, igazságtalanul ítélkeznek. BBKL C-K. Pars. III. 398. BENDA Kálmán szerint a rekatolizáció is hozzájárulhatott a mezővárosi önkormányzatok visszaszorulásához. BENDA: 1986. 301-304. NOVAK: 1982. szerint Cegléden a „tanács közigazgatási és vallási egységet képezett a 18. sz. elején". 131. 50. A főbíró ezen funkcióiról, minthogy az említettek tanácsi ügykörök is egyben, a maguk helyén szólók. A gazdaságszervezés feladataival pedig csak érintőlegesen foglalkozom. Kecskemét mezőváros gazdaságtörténetét IVANYOSI-SZABÓ Tibor munkásságának köszönhetően jól ismerjük. 51. Érdekes, hogy a főbírónak statútumban megszabott feladata volt „Uraságoknak, ha itt megállnak, a városhoz kegyességeket megnyerni". rVANYOSI-SZABÓ: 1989. 279-280. 52. BÁLINTNÉ: 1979. szerint a főbíró bírószéke egyidős a főbírói tisztséggel, de ez