Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)
A főbíró
Név Szeles Szenté Szentkirályi Széplaki 2 1 1 1 2 1 1 4 1 Szívós Szőke Takács Tormási 1 1 1 Tóth Varga 1 Ha a főbírói tisztséget betöltő személyeket úgy vizsgáljuk meg, hogy előzménnyel vagy anélkül kerültek-e oda, erre is, arra is vannak példák. így pl. Bán András, Deák István, Horváth Sámuel, Kis János vagy Lázár János végigmentek a „ranglétrán", ők valamennyien az exactor-perceptor-főbíró utat járták be. 46 Bede Mihály 47 viszont úgy lett főbíró 1724-ben, hogy az azt megelőző 12 évben nem viselt egyet sem a fontosabb tisztségekből, ugyanígy Muraközy Sámuel, aki 1743ban előzmény nélkül lett főbíró. Vannak „derékba tört" karrierek is: Bíró György 1713-ban perceptor, Bíró Gergely 1722-ben exactor, Kalocsa Ambrus 1730 és 1738-ban exactor, de egyikük sem tűnt fel többé a vizsgált időszakban a tisztségviselők, sőt később sem a főbírók között. Ha — a sajnos nagyon súlyos pusztulások következményeképpen 48 — gyér adatokat sorra vesszük, csak igen elnagyoltan tudunk meg valamit a főbírók hatásköréről. Kétségtelen, hogy a főbíró, miképpen azt tisztségének elnevezése is sejteti, a legelső és legnagyobb hatalmú személy volt a város élén. Köteles volt a szabályrendeleteket, amelyeknek megalkotásában maga is részt vett, betartatni, ezek szellemében ítélkezni, a város gazdasági erejét folytonosan gyarapítani, a jogrend és közbiztonság megőrzésén fáradozni. Az 1735-ös esküformula szerint: „...a böcsületes Városbéliek közül, az kik az Város Articulusai ellen 46. A felsorolt esetekben a vezeték- és keresztnév is azonos, valószínűleg azonos személyekről van szó. 47. Nem Beke, hanem Bede Mihály, vö: IVÁNYOSI-SZABÓ: 1990. 173. 48. Közhelynek számít, de sajnos tény: a primer fudáliskori forrásanyag a második világháborúban elégett. Éppen emiatt is súlyos adóssága Hungarica-kutatásnak a Coburg-Koháry család szentantali levéltárának teljeskörű feltárása. Az abban rejlő adatok nélkül Kecskemét 17-19. századi (illetve 19. századeleji) története nem ismerhető meg igazán.
