Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

valamint a főváros viszonylagos közelsége ébreszti rá őket a kertészkedő gazdálkodás hasznára.) Különben szellemes és figyelmet érdemlő Fodor Ferenc jászsági megfigyelése. Szerinte nem a föld természete szabja meg a vetések terjedelmét, hanem a lakosság nyugodalma, mely függvénye a török szeszélyének, s ez egyúttal magyarázza, hogy miért igyekeznek pusztát keríteni a kiskunok, földet, ahol nagyobb biztonsággal vethetnek tavaszit: búzát, árpát, zabot. Amennyire ki lehet silabizálni Pentz gótbetűs németségéből: Szabadszállás 150 aranyat fizet Kis Bálás és Bösztör puszta évi bérébe a nádornak, Szentmiklós pedig 30 aranyat a vicekapitánynak. Valószínűen Szabadszállás használja hát Bösztör nagyobb felét, s ezért indított Szentmiklós keresetet nagyjából 40 évvel később a puszta arányos megosztásáért. Lacháza Káthó puszta és Jakab Háza gazdája, nem szerepel azonban semmi Fülöpszállás nevén, ami arra vall, hogy sikerült eltitkolnia Pentz elől Kis Bálás bérletét, melyet közösen bírt Szabadszállással. Pusztabérletek A pusztabérletek kérdését részletesen föltárta Szakály Ferenc a „Magyar adóztatás a török hódoltság korában" c. művében, melyből kiderül, hogy Kecskemét bérelte 1678-ban Jakabszállást 35, Félegyházát 32, Kerekegyházát 25, Orgoványt 32, Ferencszállást 25, Pákát 45, Matkót 25, Kisszállást 8 tallérért. A Fölső-Kiskunság történetében gorombaságáról hírhedt WattayPál kiskőrösi és vadkerti pusztáját Tegzes János halasi és 8 más, szabadszállási gazda bírja 1660ban, 1661-ben Lacháza Fáy László imrefalvi (Solt m.) pusztáját s ugyancsak a Solt megyei Szentkirály pusztáját pedig a szentmiklósi Kovács Gergely használja. Végül egy ravasz fondorlattal szerkesz-