Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Tasnádi Székelyek családi iratai
Reggel az Istent ditséri, Dél után a jó bort méri." Sajnos megfoghatatlan hányadokként ismerjük csak a Tasnádi család birtokainak nagyságát; például 1830-ban — ahogy már többször olvashattuk: Szalayné Tasnádi Klára birtokát — Bocsa és Köncsög puszták 240-ed részét örökli négy testvére. A meghatóan „vonszodó" Sámuel birtokát vásárolja meg Mihály nevű testvére atyafiságos uzsoraáron 1795-ben: a bócsai és köncsögi családi birtok egynegyvened részének egyhatodát 700 rhénusi [ti. rajnai! forintért. 10 Végül még egy adalék az eredetileg osztatlan családi birtok elaprózódásához: 1831-ben egyik oldalági származék, a halasi nemes Löky Nagy Sándor így pontosítja birtoka hollétét a köncsögi pusztán: „néhai Kis Pál úr successori [ti. örökösei] Kortsmája háta megett." Valamirevaló föld pedig aligha férne meg akkora helyen, továbbá aligha lehet nagyobb az a föld, mely osztályos egyezség útján jutott a halasi származék birtokába. Végül jelentéktelen föld lehetett az, melyért 800 váltó forint inflációs bért fizettek 1831-ben. Megfogható mértékkel Szalay Sándor szolgál köncsögi birtokáról 1803-ban: szélessége egyik oldalán 110 öl, másik oldalán 74 öl, hossza mindkét oldalán 1856 öl, összesen 106 kat. hold 1152 öl. Művelődés-, technika történeti jelentősége van az alábbi osztozkodásnak 1770. október 5-én, amikor Tasnádi Székely Mihály, valamint a Besnyey unokatestvérek megosztják köncsögi osztatlan birto10. A szentmlklósi ref. egyház följegyzése szerint 1752-ben Ausztria, Bajor- és Szászország megegyeztek a 20 forintos pénzlábban, és 3 ezüst húszas felelt meg a régi „konvenciós" forintnak. Mária Terézia bankócédulái annyit érnek 1799-ig, mint a konvenciós forint. A napóleoni háborúk pénzromlása miatt vezetik be helyette 1812-ben a „váltóczédulákat", az ún. váltó forintot.
