Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

franciák és a segédcsapatok közt még ennél is több volt. Ehhez járult még az hozzá, hogy akiket az orosz tél tönkretett (mintegy 40 ezer személyt): lefagyott a lábuk, kezük, orruk és betegen érkeztek haza, ahol sokan megbénultak. Március. A Rosemberg lovas ezred, amely fél évig itt állomásozott, 5-én elindult Csehországba. Március 7-én reggel hét óra tájban igen heves szél támadt, amitől olyan kár és pusztítás lett, amilyenre eddig nem emlékezett senki. A rendházunk a következő kárt szenvedte: a szélvihar miatt egy ablak tönkrement a kápolnában, ezer darabra törve. A másik (ablakot) a kisebbik kórusban, amely délre néz, nagy erővel lecsapta a szél az üvegét a földre. A templom és a rendház tetejéről kb. 1050 cserép a földre vágódott, nem kevés tönkrement belőlük. Ezen a napon délután fél kettőkor — mialatt szörnyű szél gyötörte a várost — tűz keletkezett a kegyesrendi atyáknál. A tűzvész már a város nagyobb részét fenyegette, de isteni segítségből gyorsan összefutott sok ember és ügyesen megvédték a szomszéd házakat úgy, hogy a tüzet szerencsésen eloltották. Május 22-én fél hétkor a plébániatemplomnál a patikus istállója kigyulladt a részeg szolga hanyagsága miatt. A hirtelen összefutott nép a tűz terjedését meggátolta. Július 7. Két hét óta olyan kemény hideg volt, hogy téli ruhát kellett viselni, különösen az utazáshoz. Július 12-én délután három órakor a református Szél Mihály tanácsnok házánál tűz keletkezett. Gonoszságból? Nem lehet tudni. A ház zárva volt, a lakók nem voltak otthon, hanem a szőlőkben vendégeskedtek. Minthogy pedig ilyen időpontban senki nem jött, így vizet sem hoztak, a ház a lángok martalékává vált az istállóval együtt. A szomszédos épületeket aztán megvédték serényen a tűz pusztításától. Július 31-én éjjel 11 és 12 közt gonosztevő emberek felgyújtották Vég János főbíró istállóját. A tűz nem terjedt tovább, mert olyan szélcsendes idő volt, hogy a szomszédos házat is könnyen meg lehetett védeni. Szeptember. Ebben a hónapban Felső-Magyarországon az eső és a hegyekből lezúduló víz miatt a városok és falvak közül sok