Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)
Február 12-én délután, amikor a nép a plébániatemplomban volt a könyörgésen, tűz keletkezett Sátor Péter főjegyző úr házában, ahol a reformátusok gyűlést tartottak. A kamra és az istálló kigyulladt. A templomból rögtön kitódult sok ember a tűzet oltani, így az nem terjedhetett tovább. Február 26-án sötét vihar dühöngött reggeltől estig sűrű felhőkkel, pusztítva a házak és egyéb épületek tetejét. Március 5-én a házfőnök atya — a rendház vendégei miatt — elküldött Izsákra halért, de ott nem jártak szenesével, ezért Kalocsára mentek és az érsek őméltósága halastavából négy mázsa halat szállítottak ide, mázsánként 10 rajnai forintért. Április 8-án nagy viharral és kemény hideggel havazás kezdődött. A havat erősen keverte a szél. A vihar csaknem a következő napig tartott, amely során több ház és épület tetejét elhordta. Árokba és hasadékokba űzte a barmokat, ahol számtalan állat elpusztult, (az élvemaradtak) bőgtek. Az atyák három napig otthon tartózkodtak a vihar miatt. Május 1-én Kecskeméten gyülekeztek a nemes Pest vármegyei tiszt urak, hogy elkezdjék a népösszeírást. Alakosságot tíz osztályba sorolva három vármegyei tiszt végezte a munkát és negyedikként egy tanácsnok segített ebben, a felséges rendelkezés szerint. Mindkét templomunkban kihirdették a lakosoknak, hogy a városon kívül lévő asszonyokat, szolgákat, illetve kertészeket, avagy majorosokat, pontosan (család- és keresztnevüket), különösen a férfiakat össze kell írni. Május 12-én, 13-án, 14-én és 15-én szeles, hideg idő volt, 16-án pedig olyan hideg éjszaka lett, hogy tönkretette a szőlők nagy részét és a veteményeket, mint a babot, kukoricát, dinnyét, tököt és a hasonlókat. 17-én már meglehetősen lágyabb idő következett. Június 10-én éjszakától nagy vihar tombolt, mennydörgéssel. Különösen az épületek remegtek és a villámok csapkodtak, említésre méltó kár nélkül. Július 26-án reggel a plébániatemplomban az ájtatosság befejezése után a toronyra felrakta a Károly nevű ács a keresztet csattogós