Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

tya-dolgot a tanácsnokok közül. Ezért késedelem nélkül a négy bűnöst — mindnyájan kálvinisták — vizsgálat alá vetették, valamint azokat, akik asztaltársak voltak. Hogy a beszédet ne fűzzem tovább, a következő napon nyilvánosan botütésekre ítélték, majd kalodába zárták őket. Bizonyosan csoda, hogy ez az újságban nem jelent meg. Március 20-án látható volt villámlás és hallható volt közeli égzengés, majd zápor következett, ami miatt a virágok elpusztultak. Ebben a hónapban az itteni rézműves minden edényt megfoltozott a konyhában és az étkezőben. A kőműves kimeszelte a raktárát és a konyhát, Majd megjavította az étkezőből a konyhán át kivezető csatornát. Június 28-án szerencsésen befejeződött a szénagyűjtés és behordás, amely 22-től tartott. Minthogy a csűrből a tavaszi gabona elfogyott (tárolásra két gabonaverem volt az udvaron, ezért a csűrt nem használta a rendház) a vermeket kitisztították, kifüstölték és kijavították. Reméljük az adományozók bőkezűségét! Augusztus 18-án Tádé atya a budai meleg fürdőkbe ment a főtisztelendő préposttal. November 1-én Volf József postamester eladta a postát, amelyet a református Sárközi Benjámin foglalt el, 10.500 forint lefizetésével. Ezen mezőváros tisztújítása alkalmával többségi szavazattal megválasztották főbírónak a katolikus Banó János urat, számadónak

67 a kálvinista Szeles József urat, piacbírónak és borbírónak a katolikus Vég János urat, adószedőnek a kálvinista Gyenes Mátyás urat, városgazdának a kálvinista Kiss Mihály urat, akit „Francziá"nak is mondanak. November. Itt tartózkodott két napig „rostoch", mintegy kétszáz katona, akik — a magyar Bertsényi alapítású csapatból való — francia tiszteket őriztek. Aztán mindnyájan Aradra indultak. 67. Másodbírónak