Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

BEVEZETŐ

három jegyző Telek József, Serfőző Vince és Szabó Szolanusz.) A tartományfőnök évenkénti kanonika vizitációja alkalmával ellenőrizte többek között a kolostor háztörténetének vezetését is, amelyet — a XIX. század elejétől —bejegyzésével, aláírásával is bizonyított. A háztörténet 1759-1904 között keletkezett latin nyelvű teljes szövegének fordítására Szabó Attila kapott megbízást az MTA Regionális Kutatások Központjától, amely munka a Kecskemét története című monográfiához kapcsolódik. A fordításból eddig elkészült—az 1860-ig keletkezett — rész kézirata az említett akadémiai központ kecskeméti intézetében található. A világi egyházközségekben, kolostorokban vezetett História Domusok a levéltári források sajátos részét képviselik. Ezekben a naplószerűen vezetett háztörénetekben rögzítették a hitközség, illetve a szűkebb környezet (város, falu) és a tágabb vidék (vármegye), esetleg az ország legfontosabbnak tartott eseményeit. Természetesen a bejegyzések nagy része a hitélet szervezését tartalmazza: a szertartások (szentmisék, szentbeszédek, gyóntatások) végzése helyben és más plébániákon, az atyák és a testvérek gyakori ide-, illetve elhelyezése stb. A kötet azoknak a részeknek — mely az összterjedelemnek mintegy 20%-a — a latin nyelvű fordítását, illetve a magyar nyelvű részek betűhív közlését tartalmazza, amelyek a város, a környék fontos helytörténeti forrásául szolgálnak. Ilyenek pl. a bíróválasztásokra és a városi szervezetre, a háborús eseményekre, a jelesebb személyek látogatásaira, az építkezésekre, a szórakozásra és ünneplésre, a tűzesetekre, a nevezetesebb bűnesetekre és balesetekre, a járványokra, a rendkívüli időjárási jelenségekre, a földrengésekre vonatkozó adatok, amelyek részben egyedi források, részben más irategyüttesben lévő adatokkal együtt lehetővé teszik a történeti feldolgozó munkák árnyaltabbá tételét.