Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)
taksa ellenében, ezért a katolikus tanácsnokok összegyűltek a templom plébániájában, kölcsönöztek a görögöktől ennek az épületnek két emeletesre való felépítésére a piactéren, a mészárszék helyén, de olyan megkötéssel, hogy Deron úrnak fizetni kell akkor alkalmasabb lakásra 1000 forintot. III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820) Tehát ebben az évben, 40 november 15-én a plébániai igazgatás ténylegesen átment — a szentség ünnepélyes átadásával — a világi egyházhoz, XIV. Kelemen pápa rendeletével, Mária Terézia özvegy apostoli királynő uralkodása alatt, a váci egyházmegyéhez sorolva, főmagasságú Migazzi Kristóf 41 bíboros úrhoz, valamint méltóságos Salbeck Károly segédpüspök úrhoz. Ezt a nemes Pest vármegye gyűlésén részünkre kihirdették tekintetes Laczkovics Imre alispán elnökletével, Kecskemét mezőváros főbírája Szentkirályi Mihály úr, másodbírája Banó János úr, Dékány Mihály templomgondnok úr, főtisztelendő Papp Primusz atya a kecskémét rendház főnöke és a tartományi titkár részvételével. A házfőnök az említett évben a kecskeméti rendházban a következő atyák és testvérek voltak: Főtisztelendő atyák: Szálai Ágoston vikárius, Károly Kornél bölcseleti előadó, Trimay Fortunatusz tényleges prédikátor, Kiss István tényleges hitszónok, Rueff Zakariás tényleges kalocsai hitszónok, Szabó Szolanusz háztörténetíró, Kovács Kristóf hitszónok Medveczki Medárd hitszónok, Konrád Mátyás sekrestyés hitszónok, Tari Alex hitszónok vadkerti káplán, Rotter Tamás hitszónok a főmagasságú 40. A szöveg konc-grafikonnal adja meg az 1772. évet: „Anno ergo hoC XV 9-brIs aDMInlstratlo ParoChlalI transit..." 41. Váci püspök (1756-1767, 1762-1786)