Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)

szőlőben az istállót és magát a házat is a rombadőlés veszélye fenyegette. Június. Megkezdődött a kaszálás Szentiőrinc pusztán. Otthagyták a szénát a sok eső miatt. Augusztus 24-én a rendháznak negyedik harangot csináltatott Kovács Gáspár és felesége Kovács Erzsébet. Október 24-én a szőlőnkben megkezdődött a szüret, amely két napig tartott. 44 cseber must termett. 1854 Április 19-én kezdődött a szőlőnyítás Lukács Ambrusnak, a rendház hívének a vezetésével. Október 9-én kezdte a rendház a szüretet. Csupán 11 cseber termett. A jótevőktől a koldulás során csak 11 cseber mustot kapott a rendház. Alpárról 10, Csongrádról 5 és fél csebret kaptunk, Félegyházáról pedig semmit. November 18-án a gondnok úr azt a gabonát, amit meg akart őrizni, a csűrbe rakatta. 1855 Április 16-án kezdték el a tavaszi munkát a rendház szőlőjében és az akácfák ültetését az erdőben. Július. A kolera, amely az előző hónapban ütötte fel a fejét napról napra jobban pusztított, különösen a Máriavárosban. Augusztus 5-én nagy viharral bő eső esett, ami a rendház szőlőjét is csaknem elpusztította. Augusztus 19-én pusztított legjobban a kolera nevű betegség. Ettől kezdve az erejéből vesztett. Október 8-án kezdték el a szüretet a kecskemétiek. A termés az átlagosnál gyengébb lett. Október 17-én volt a szüret a rendház szőlőjében, ahol eben az évben nagy viharpusztítás volt. 26 cseber must termett. 1856 Június 16-án a Szentlőrinc pusztánkon megkezdődött a szénakaszálás- és gyűjtés. Két hétig tartott a munka, amelyért 113 ezüstforintot és 53 krajcárt fizetett a rendház. Egy halom (népiesen „kazal") 20 ezüstforintba került.