Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)

Július. Ballószögön építettek egy házat, azon a területen, ahol szőlőt fogunk telepíteni. Ebben az évben a gabona- és a bortermés közepes, a kukoricáé bőséges lett. 1841 Február 8-tól kezdődő két hétig (azaz 8-án és 15-én vasárnap) a kecskeméti apák és anyák féltek. Ugyanis ekkor történt az újoncállítás. Minthogy az újoncozok nem tudták, hogy itt mi a szokás (ami lehet sorhúzás, önként jelentkezés és a fiúk pénzen történő megváltása) a szülők aggódva figyelték, hogy végül mikor telik ki lassan a keretmennyiség, ami 150 személyt jelentett. Az apák egy része soknak tartotta a bevonulandó fiúk számát. Az egész Kecskeméti járásban szigorúan újoncoztak a biztosok, hogy a szükséges szám meglegyen. A szomszédos helyekkel együtt végül 110 újoncot indítottak Pestre, amelyből tisztán kecskeméti 22 volt. 1842 Június. Ebben a hónapban a kaszások Szentlőrincen lekaszáltak 72 kepe szénát. A kaszásoknak, a gyűjtőknek és a szénarendzőknek 110 váltóforintot fizettünk. November 15-én a pesti vásárban vettünk pecsételőszekezetet, hozzávaló asztalkával, 50 váltóforintért. Ebben az évben körülményekhez képest jó idő volt, jó terméssel, így Istennek hála az égi atya nekünk olyan sok gabonát és bort adott, amit nem reméltünk, csak kukorica, árpa és zab hiányzott. 1843 Január. A hónap első öt napján a téli hideggel együtt éjjel-nappal esett az eső. Ettől olyan sáros lett az út, hogy az erős lovakat is csak erővel lehetett elhajtani. Február. Ebben a hónapban csaknem minden nap sütött a nap. Az embereket ez sétára ösztönözte és a meszelést hamarabb megkezdték. A lányok és fiúk mezítláb kezdtek járni. A fák rügyeket hoztak. Március 7-én fél 9-kor a rendház legkisebb, 4 mázsa, 84 font súlyú harangja — mig a gyászmise után kongott — elrepedt. Ezért a következő napon Pestre vitték újraöntésre.