Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)

Június. A jó időkezdete a hónap közepére esett. A tavaszi vetés igen szépen fejlődött, de minthogy fújt a szél és eső nem esett a földekre, így az öszszes termés pusztulásra volt ítélve. Június 14-én kezdődött a kaszálás a Szentlőrinc pusztán és négy hétig tartott. Reményen felül termett széna. Július. Szárazság volt, betegségekben sokan meghaltak. Október. A mustgyűjtés eredménye gyenge lett. 1831 Március. Koburg hercegnek kérvényt küldtünk, hogy a vacsi erdőből némi fát adjon kegyes ajándékként. Május. A házfőnök atya Szolnokra ment gerendát vásárolni, ami a rendház tetejének javításához kellett. Ott 188 gerendát vett, amelyet a Tiszán Alpárra küldött, ahonnan ide szállították. Június. Ennek a hónapnak a végén már Szolnokon és Csongrádon lehetett hallani a koleráról. Augusztus 10-től a kegyetlen járvány pusztítása miatt naponta 80-90 betegünk volt, akiket látogatni kellett. (Emellett folyamatosan gyóntattunk, a megholtakat temettük.) Ezekhez jött még napi 70-80 nemkatolikus beteg. Szeptember. A járványos betegség annyira csökkent, hogy napi 30-29-28 beteget kellett már csak látogatni, temetni pedig 40-nél kevesebbet. Végül a hónap közepétől a megbetegedések száma napi 25-re csökkent. Október. Ebben a hónapban fejeződött be a szüret, amely az átlagosnál gyengébb lett, aminek oka az volt, hogy augusztusban és szeptemberben a járvány miatt sok volt a megbetegedés. December. Száraz, hideg időjárás volt. 1832 Május. Elküldték a ballószögi erdőbe a testvéreket facsemetét ültetni, ahol 10 ezret helyeztek a földbe. Október. A hónap elejére rendelték el a szüretet, mert olyan hideg volt, hogy a szőlőt nem lehetett az érésig kint tartani a tolvajok miatt. A szüret gyenge és kevés termést adott. Mi csupán 40 cseber mustot gyűjtöttünk. December. Nagyon hideg volt, kevés hóval.