Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig
földigénylő bizottság megalakítható, s ennek munkája alapján készítse majd elő az elkobzási javaslatok alapján a települést." Az említett községek közül Csatalján a legsúlyosabb a helyzet, mert a község lakossága és a székely telepesek között kezdettől fogva igen éles ellentét volt: "A székelyeket a község látta el ingyen élelemmel, míg most a volksbundisták tartják el őket... A község elöljárósága panaszkodik a székelyekre, nem hajlandók dolgozni, úgy hogy állandóan éleződik a helyzet a székelyek és a svábok között. Vitéz Somoskői József volt telepfelügyelő lenne a községi vezetőség nézete szerint alkalmas, aki az ellentéteket a székelyek munkába állításával kiküszöbölheti. őt azonban a székelyek nem szívlelik." 7 ° Természetesen tisztában vagyunk azzal, s az igazsághoz mindenképp hozzá tartozik, hogy itt s a Dunántúlon letelepedni kívánó székely népcsoport igen nehéz, s kiszolgáltatott helyzetben volt. Emberileg kívánatos, állampolgárként pedig minimális biztosíték lett volna számukra, ha annyi hányódás után mielőbb anyagi és létbiztonságot kapnak. Nem az ő hibájuk volt, hogy nem így történt. S az sem, hogy egy másik kisebbségben lévő népcsoport rovására érvényesíthették csak kéréseiket. Az elkövetett személyes hibák, visszaélések felett már csak tény mivoltuk miatt sem hunyhatunk szemet. Csatalján számtalan visszaélés, részrehajlás történt a földosztásnál, a kiürített sváb házak juttatásánál azáltal, hogy a FIB elnöke, s tagjainak nagy része székely telepes lett, s akik nem megfelelően éltek, pontosabban visszaéltek pozíciójuk nyújtotta lehetőségével. A visszaélések a kitelepítések tényleges megkezdésekor tovább szaporodtak. A főispánnak, Bács-Bodrog vármegye mezőgazdasági helyzetéről, az 1945. június 1—én kelt jelentésében e három községre vonatkozóan a következő adatokat találhatjuk. Garán és Vaskúton elsősorban a bunyevácokat elégítették ki, ugyanakkor Garán 190, Vaskúton 139 székely is kapott földet, míg Csatalján — a jelentés szerint —, az összes földigénylő székely telepes volt. A juttatás átlaga 8 hold. Mindhárom helyen a fölosztott földbirtokok a Volksbundtagoktól történt elkobzások útján álltak a községek rendelkezésére. Földigénylők száma Elkobzott és kiosztott földek nagysága Csatalja 187 1758 kat. h. Vaskút 416 3500 kat. h Gara 278 3700 kat. h
