Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)
állva — megvetés-zaklatás és tettleges inzultálasoknak voltak kitéve a fasiszta nácik részéről, most a demokratikus egyenlőség elvének alapján, mint kiemelkedő és a magyarsághoz hü példaképek szolgálnának élő bizonyítékul az itt maradó németeknek —, ezek egytől-egyig az előbbi korm. rendelet 1. §—a alapján kitelepítésre lettek ítélve. Mi, a nemzeti bizottság, úgy érezzük, hogy csak magyar és csak izig—vérig demokratikus ügyet akarunk szolgálni és távol áll tőlünk egyetlen érdemtelen németnek is a jobb minősítése, de úgy érezzük, hogy mi, akik itt születtünk, itt nevelkedtünk és a múlt fájdalmait és a jelen előnyeit a magunk bőrén átéltük, elsősorban mondhatunk igazat, őszinte és tárgyilagos véleményt minden itt élő lakosról. " 177 Igen nehezményezte a nemzeti bizottság azt is, hogy munkájuk mellőzésével feleslegességük deklarálását is maga után vonta. "Kérjük Belügyminiszter Urat, hogy a panaszunkat kivizsgálni és a demokráciát szolgáló régi tekintélyünket és jellegünket elismerni és azt számításba venni szíveskedjék." — írták a nemzeti bizottság tagjai. A válaszról nincs tudomásunk, mint ahogyan arról sem, hogy az 194.8 márciusában küldött névjegyzéken szereplő személyeket kitelepítették—e. A bácsalmási járás községeire elkészített kitelepítési tervet is csak 1948 márciusában vették elő újra. Ekkor az érintett községekbe — Bácsalmás, Katymár, Kunbaja —, sorra érkeztek a még 1947—ben összeállított, átvizsgált és némiképp módosított névjegyzékek. Ezeknek a községeknek a nemzeti bizottságai szintén mentesítési javaslataik figyelmen kívül hagyását sérelmezték. Mindhárom községben az elöljáróság által közszemlére kitett névjegyzékek ellen több száz felszólamlást adtak be, amelyeket az elöljáróságok igazolásokkal ellátva a Belügyminisztériumhoz továbbítottak. Különösen a bácsalmási névjegyzéken szerepeltek tömegesen olyanok, akiket a fennálló rendelkezések értelmében felvenni nem lehetett volna. A Bácsalmásra megküldött névjegyzéken 1332 személy szerepelt, akik közül 402—t ítélt kitelepítendőnek a Kivétele— zési Bizottság, mig 1122—t vegyes házas, 450—t nélkülözhetetlen, 12—t kivételezett és 356—t összetepitendő besorolása miatt mentesített. Az 1948 májusában érkezett névjegyzékek nyomán a községekben az aratási munkálatokat abbahagyták, a svábok újra megkezdték értéktárgyaik mentését, s igen rossz közhangulat alakult ki. Elsősorban amiatt, mert sok gazdag személy kimaradt a névjegyzékből. "Hivatkoznak az elégedetlenkedő panaszok arra is, hogy a közelmúltban Bácsalmás községben megjelent egy volt földhivatali tisztviselő, aki az érdekelteket arra szólította fel, hogyha bizonyos összeget, személyenként 4000 Ft-ot befizetnek, akkor el tudják intézni, hogy ne kerüljenek a névjegyzékbe, illetve kedvezőbb paragrafus alapján lesznek elbírálva" — jelentette a község
