Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)

szántón sem, ahol a szláv ajkú lakosság a Kommunista Pártnak, míg a magyarok a Független Kisgazda Pártnak a tagjai voltak, s ahol a pártok közötti nézeteltérések gyökere a két népcsoport korábbi ellentéteiben keresendő. Mindezeken túl a küszöbön álló szlovák—magyar lakosságcsere is újabb gondként jelentkezett nemcsak a vármegye, de az ország életében is. A Telepítési Főosztálynak a kitelepítések 1947—

es menetére vonatkozó terve, az előző év "eredményeit" vette először számba, s az 1941—

es népszámlálás adataira támaszkodva megállapította: az országban 600 kitelepítendő sváb jellegű község volt, s ezek közül az elmúlt évben 114 községből teljes egészében, míg 40 községből részben történt meg a kitelepítés. A kitelepített sváb családok száma 29.995 volt, s ez 120.026 személyt érintett. A kitelepítettek után 24.582 ház ürült meg és 148.625 kat. hold föld maradt. Az év kezdetéig a kitelepítettek helyére 26.722 családot telepítettek be, lélekszámuk 118.950 volt.

407 A magyarországi német lakosság 1947—

es áttelepítési tervébe felvettek minden olyan községet, ahonnan a létszám és a csoportos település miatt az áttelepítés végrehajtható volt. A munkaterv szerint az egész magyarországi németség 95 У.—а került volna kitelepítésre. A kitelepítések megkezdését áprilisra tervezték. A Duna-Tisza közén a III. Áttelepítési Oszlop végezte munkáját. Munkaterve szerint Garán kezdődött volna el a kitelepítés, s a határvonalát követve haladtak volna észak felé Bajáig. Onnan azután Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós, Császártöltés, Harta, Dunapataj útvonalon folytatta volna az Oszlop tevékenységét.