Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)

sakor az ország más területein is. Gonda Bélának a Földművelési Minisztérium Miniszteri Biztosának, 1946 nyarán Íródott jelentése éppen ezt bizonyítja, hogy a kitelepítések gyakorlati megvalósításakor elkövetett törvénysértések, hibák, nem helyi túlkapásokból fakadtak, de általános érvényűek, az egész ország területén egyként jelentkező gondok voltak. A Miniszteri Biztosnak a Dunántúlon tett ellenőrző körútjának egyik tapasztalata a ki— és betelepítések között meglévő aszinkron volt. Ez több helyen a termelés folytonosságát is veszélyeztette. A kitelepítés — hangsúlyozza a beszámoló — maga sem az igazságnak megfelelően történik, mert sok helyütt az elbírálásoknál egyoldalúság érvényesül. Vannak olyanok "akiknek múltbéli magatartása miatt ki kellett volna települnie, viszont számos egyént telepitettek ki, akik az ellenállási mozgalomban részt vettek." Ők a vagyonuk miatt kerültek föl a kitelepítendők listájára. Ezt az eljárást a völgységi járásban még csak leplezni sem próbálták, amikor a pótlistákat a 20 kat. holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkező sváb gazdák lajstroma alapján állították össze. Máshol a gazdáknak a földjeikről való lemondás fejében igéi— tek maradást. A betelepült új gazdák körében pedig a tulajdonjog tisztelete, a munkaképesség és a fegyelem teljes hiánya uralkodott. A telepesek vezetői egyáltalán nem iparkodtak a munkafegyelmet helyreállítani, sőt ők maguk igyekeztek minden szabálytalanságot előre, vagy utólagosan legalizálni és a vétségek elkövetőit megvédeni. Ennek magyarázatát azonban nem pusztán a technikai nehézségekben kell keresnünk. Bár kétségtelen, hogy az ausztriai szén— és vagonhiány hozzájárult a kitelepítések szüneteltetéséhez. Sokkal nagyobb súllyal esett latba az, hogy az amerikai megszállási övezetbe telepített svábok nem a törvények előírta élelmiszei— rel, pénzzel és ruhaneművel érkeztek új lakóhelyükre. Ez a két fél között mélyülő nézeteltérésekhez vezetett. A kitelepítés az eredeti terveknél jóval vontatottabban haladt. "Az amerikaiak különösen szóvátették azt, hogy a szerelvények egy része nem volt ellátva kellő egészségügyi berendezéssel, másrészt tiltakoztak az ellen, hogy ártatlanok is szerepeltek a kitelepítettek sorában. "

13£> Ezért az Egyesült Államok képviselője sorozatosan tiltakozott is a SZEB ülésein a végrehajtás módját illetően s emberséges bánásmódot követelt. A nézeteltérések mélyülése és tisztázatlansága miatt, gyakorlatilag 1946 június végétől novemberig az egész ország területén szüneteltek a kitele— pitések. Az amerikai hatóságok 1946 júliusában több, németeket kitelepítő vagont visszairányítottak Magyarországra. Az 5009 és 6010 számú szerelvényeken szállított, mintegy 2000 német