Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)

ahová 1946. június 7-én délután érkeztek a kitelepítendők névjegyzékét összeállító, összeíró Bizottság tagjai, s néhány nap múlva már el is hagyták a községet és Bajára távoztak. A IV. számú áttelepítési Miniszteri Biztos június 11—én este 9 órától rendelte el a község lezárását. Egyúttal megtiltotta a kitelepítés teljes időtartamára a szabad mozgást, a szeszesital árusítását, a gyülekezést, a költözködést és az állatok levágását. S ugyancsak dobszó útján, néhány nappal később tudatja a falu lakóival: "Meghirdetjük, hogy a kitelepítendők névjegyzékének első része a községházánál ki van függesztve. Áttelepítési IV. sz. Mentesítő Bizottság felhívja mindazokat, akik a kitelepítendők névjegyzékén szerepelnek és mentesítést szeretnének kapni /az anyanyelvűek is/, hogy kérvényeiket megfelelő okmányokkal felszerelve f. hó 13—án reggel 9 órától legkésőbb f. hó 15—én de. 10 óráig a Mentesítő Bizottság irodájában /Frank Flórián 139. házában/ adják le. Minden kérvényező a neve előtt szereplő sorszámot és házszámot tüntesse fel. A bizottság felhívja minden kérelmező figyelmét, hogy elutasítás esetén semmiféle utólagos panaszt nem vesz figyelembe. " A Mentesítő Bizottság is rövid ideig tartózkodott a községben, hisz június 12—én Felsőszentivánról érkezett és 17—én már Bajára ment. Hasonlóan rövid ideig volt a községben a Leltározó Csoport is, mely június 16-án Bácsbokodról jött át és 18—án már tovább ment. Ennyi idő alatt aligha végezhettek érdemi munkát az egyes csoportok, ugyanakkor az is jól látszikj hogy a különböző bizottságok jól összehangolt és határozott terv szerint követték egymást. Zavartalan tevékenységüket biztosítandó Kitelepítő Karhatalmi Osztag is rendelkezésükre állt. Csávolyra mintegy 40 rendőr érkezett, akik a kitelepítés lebonyolításáig ott is maradtak. A községi elöljáróság jelentései arról tanúskodnak, hogy a Karhatalmi Osztag törvénysértései, garázdálkodásai, a lakosság megfélemlítését szolgáló cselekedetei napirenden voltak, s itt sem csak a jogfosztott lakosság volt tehetetlen, de a községi elöljáróság is. Nyílván Ballá jegyző jelentése nyomán írta augusztus közepén az alispán: "... a német kitelepítések miatt immár 6 hete van a község zár alatt és a kitelepítést végrehajtó rendőrség egy csoportja van a községbe elszállásolva, s ezekből egyesek erőszakos magatartást tanúsítanak azzal, hogy a kitelepítés alá kerülőknél bort követelnek, s ha az illető nem ad, s hivatkozik arra, hogy nem adhat, mert az leltározva van, s ezért fele— lóseggel tartozik, akkor megverik". A Dr. Mészáros Józsefnek — a Kitelepítő Karhatalmi Osztag Parancsnokának — benyújtott és jogorvoslást váró feljelentések meglehetősen visszhangtalanok maradtak. A parancsnok leiratban közölte, hogy a felsorolt esetekben a karhatalmi zászlóaljhoz tartozó rendőrök nem éltek vissza hivatalos