Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)
került. A megüresedett 42 lakóház kulcsait a községi elöljáróság kapta meg. A betelepítést, ami kizárólag helybeliekkel történt, a községi földigénylő bizottság végezte. A sok panasz miatt azonban az eljárást ideiglenesnek minősítették és a juttatásokat később felülvizsgálták. 133 A panaszra okot adó hátrányos megkülönböztetések már jóval a kitelepítés megkezdése előtt izgatott hangulatot idéztek elő Katymáron is. Az igazságtalan nemzethűségi igazolások eredményeként áprilisban a FIB által elkezdett leltározások váltották ki a fölháborodást. A község jegyzője rosszallással, de tehetetlenül szemlélte az eseményeket, hisz a jelentéseiben kért hathatós intézkedések hónapról— hónapra elmaradtak. A legfőbb gond az volt, hogy a leltározást végzők nem a rendeletnek megfelelően jártak el. így az értékesebb holmikat — rádiókat, kerékpárokat, ruhaneműket — a leltározásban részt vevő Toll Ádám lakására szállították, s csere útján értékesítették. A leltározásoknál a Népgondozó Hivatal ellenőrzése nemcsak azért nem bizonyult hathatósnak, mert kiküldöttei nem tartózkodtak folyamatosan a községekben, de azért sem, mert kiküldöttei sem voltak mentesek az egyéni haszonszerzéstől. A község jegyzője jelentéseiben újra és újra felpanaszolja a leltározásnál tapasztaltakat. Eseteket sorol, amikor a csoport tagjai vadászatról megtérve, késő este ittasan és fegyveresen mentek leltározni. Az elöljáróság — saját tehetetlenségét is beismerve — a pártok járási szervezeteihez fordult jogorvoslatért. Mindezt szükségesnek és célravezetőnek tartották "mert a leltározásban résztvevő személyek a Magyar Kommunista Párt tagjai, akik olyan kijelentést tettek, hogy nekik mindent szabad és őnekik nem parancsol senki, mert nekik az oroszok mindent megengednek." Mindenesetre a történtek kísértetiesen ezt igazolják. A visszaélések elkövetésében élenjáró Toll /Polyák/ Ádámot a magyar államrendőrség letartóztatta ugyan, de néhány nap múlva a szovjet katonai parancsnok "javaslatára" elengedték. A vagyonok megóvása érdekében polgárőrséget szerveztek a községben, s ugyanakkor a vitás esetek tisztázására panaszirodát hoztak létre. Mindkettőt a nemzeti bizottság javasolta. A panasziroda a községházán a bírói szobában működött, s tagjai a következők lettek: "Vuity Sándor, Zélity István, Petrekánity Dániel, Petres János és if j. Harnos József. Érdekes, hogy a Nemzeti Bizottság a Kommunista Párt többszöri javaslatára és fölszólítására — s igaz ugyan, hogy hosszú vita után —, de elfogadta és határozattá tette azt a javaslatot miszerint: "Az áttelepülés alá eső sváb lakosság kitelepítés alóli mentesítésére kizárólag a Magyar Kommunista Párt jogosult és csak az ő ^egyhangú határozatukra lehet egyes személyeket mentesíteni."