Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

A Népi Magyarország és a német nemzetiségű lakosság

felügyelők tevékenységét.. A Népgondozó Hivatal telepítési joga 1945 júniusától tehát vitathatatlanná vált. A belső telepítések lebonyolítását a körzetvezetői és telepfelügyelői rendszer kiépítésével igyekeztek bizttosítani. A telepfelügyelők legfőbb kötelessége a gondjaikra bízott telepesek agrikulturális irányítása és vezetése, telepítésük előkészítése volt. Igazi gyakorlati tevékenységet a csoportos telepítések végrehajtásánál végeztek, hisz rájuk várt a települők összeírása, a ház és földhöz juttatások végre'ha jtása, s a birtokbahelyezések is. A telepfelügyelők kötelessége volt a telepesek magatartásának állandó ellenőrzése, közülük egy telepgazda kijelölése, aki segíségével az egész telepes csoportot irányította. Feladata volt a telepgazdákkal a különböző rendelkezéseket és jogszabályokat ismertetni, esetlegesen szükséges iskoláztatásukról gondoskodni. Jogában állt továbbá a telepfelügye— lőnek a képviselőtestületek, vagy a községi elöljáróságok leváltását javasolni, ha azt a telepítések megindítása vagy biztosítása végett szükségesnek ítélték. 111 Gazdasági feladataik közé tartozott a Volksbund vagyonok ellenőrzése és egészben tartása is, hisz azok az állam vagyonát képezték. Ennek a feladatnak sem volt könnyű eleget tenniök, mert a községek jó része a termény és állatbeszolgáltatási kötelezettségeit a Volksbund vagyonok terhére eszközölte. Utólagos elszámoltatásuk pedig aligha volt lehetséges. A Népgondozó Hivatal a 7310/194Ő. M. E. sz. rendelet értelmében 1946. június 30—án megszűnt, s július 1—tői kezdődően a magyarországi német lakosságnak a Németországba történő áttelepítésével kapcsolatos teendőket a belügyminisztérium, míg a Népgondozó Hivatal hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat a népjóléti minisztérium menekültügyi osztálya látta el. 113 A Népgondozó Hivatal megszüntetését, illetve tevékenységének megosztását tulajdonképpen az indokolta, hogy 1946 elejére nyilvánvalóvá vált a szlovák-magyar lakosságcsere és a magyarországi német nemzetiségű lakosság kitelepítésének direkt módon történő összekapcsolódása, s ezzel összefüggésben az elkövetkezendő időszakban a belső telepítések háttérbe kerülése. Nyilvánvaló volt az is, hogy egy ilyen nagyarányú telepítés végrehajtására a Népgondozó Hivatal szervezeti felépítése is elégtelennek bizonyulna. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztos működését 1946 július végén kezdte meg a minisztertanács július 10—i ülésének határozata alapján. Feladata a küszöbön álló magyarcsehszlovák lakosságcsere végrehajtásának előkészítése, majd pedig lebonyolítása volt. A német nemzetiség kitelepítését, a Népgondozó Hivatal megszűnése után a még általa létrehozott, de immár a belügyminiszter közvetlen alárendeltjeként működő Kitelepítési