Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

A Népi Magyarország és a német nemzetiségű lakosság

gazdasági érdekek motiválták azokat a kiegészítő rendelkezéseket is, melyek a földreformról szóló törvény megjelenése után néhány hónappal láttak napvilágot. A Népgondozó Hivatal Telepítési Főosztálya a sváb birtokosok tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanok élő és holt felszerelésének elidegeníthetetlen voltát mondta kl. A mi szempontunkból ez azért is figyelmet érdemlő, mert a rendelkezés megjelenése előtt több mint egy hónappal, a községek dobolási könyveinek tanúsága szerint: szigorúan megtiltották a mezőgazdasági ingatlanok eladását, s azoknak, akik bármilyen gazdasági fölszerelést másnak osztottak ki, internálást helyeztek kilátásba.

10 A Népgondozó Hivatal létrejöttével szinte egyidőben, 1945. június 22—én a Földmüvelésügyi Minisztérium 6342/1945. sz. elnöki rendelete hívta létre az Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Hivatalát. Feladata volt azoknak az igényjogosultaknak, akik lakóhelyükön nem jutottak földhöz, az ország más területére történő telepítése és földhöz— juttatása. A végrehajtás módjáról a következőképpen intézkedtek: A községi földigénylő bizottságok megállapításai alapján, ha földjuttatásban nem részesülők nagyobb számban voltak a községben, s hajlandók voltak áttelepülni is, akkor a megye ill. ország más részén próbálták elhelyezni őket. A Telepítési Hivatal megalakulásától kezdődően vita tái— gyát képezte a telepítési hatáskörök tisztázatlansága a Népgondozó Hivatallal szemben. S ezen igazából az a kiegészítő rendelkezés sem segített, amely 1945. július 2-án már a következőket tartalmazta: "Az Országos Földbirtokrendező Tanács a telepítés egyöntetűvé tétele, valamint egyéb más célszerűségi okokból a kitelepített fasiszta németek helyébe történő letelepítést a Népgondozó Hivatal hatáskörébe utalta át. ...Nevezett hivatal a földbirtokrendező területekkel a legszorosabban együttműködni s a telepítések végrehajtása során azok véleményét kikérni, kívánságait figyelembe venni köteles. ,,i10 A Telepítési Hivatal tevékenysége tehát 1946 közepéig, amíg a Népgondozó Hivatal megszüntetésére nem került sor, elsősorban az elvi irányításra terjedt ki. S miután a telepítésre alkalmas területek bejelentését elrendelő felhívásai is eredménytelenek maradtak, "a telepítésre alkalmas területek felkutatására és biztosítása céljából a dunántúli, valamint a Duna—Tisza közi területekre tisztviselőket küldött ki. " Hathatósabb működésre 1946 júniusától került sor. Ekkor beolvadt az Országos Földhivatal szervezetébe, annak Telepítési Főosztályaként, de intézte a sváb, illetve a felvidéki telepítések gazdasági vonatkozásait, juttatások elbírálását, tartalékföldek, csereingatlanok ügyeit, irányította a telep—