Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

Bács-Bodrog vármegye terület-én Baján indult meg először a szervezés. Ebben a városban is erős hagyományai voltak a Tanácsköztársaságnak, s így október 20—a táján 11 kommunista munkás részvételével Munkástanácsot alakítottak. Л Munkástanács rövid idő alatt jelentős befolyásra tett szert. Fegyveres testület felett is rendelkezett, s ellenőrzést gyakorolt a városi tanács munkája felett. Tehette ezt elsősorban azért, mert az egyre erősödő vitákban a szovjet katonai parancsnok a munkástanács működése mellett lépett föl.

5P Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései közé tartozott a közigazgatás újjászervezéséről, s a közigazgatási alkalmazottak igazolásáról hozott rendelet. A 14/1945. sz. rendelet a kormánynak a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos állásfoglalását is tükrözi. A "Nemzeti Bizottságok — hangsúlyozza a rendelet — mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, politikai szervek, maguk tehát ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe". A kormánynak tehát hatalma legitimálásához nem volt többé szüksége a Nemzeti Bizottságokra. így a továbbiakban társadalmi-politikai szerveknek kívánta tekinteni őket. Az eddig gyakorolt jogszolgáltató és jogalkotó tevékenységüket, valamint közigazgatási szerepüket az újjászerveződő önkormányzati testületeknek adta át. A rendelet megjelenése után megint csak Baján történt meg először a nemzeti bizottság átalakítása, 1945. január 27—én. Ezt követően élénk viták folytak a bizottságban a közigazgatás és a nemzeti bizottság viszonyáról. Különösen február 4—e után, amikor Dr. Takács Endre városvezető lemondott, s a főispán a nemzeti bizottság megkérdezése nélkül nevezte ki Dr. Surányi István ügyvédet a polgái— mesteri teendők ellátására. Ez, s még néhány hasonló ügy, ahol a nemzeti bizottság és a főispán szembekerültek egymással, odáig vezetett, hogy Herboly Zoltán főispánt az ideiglenes kormány leváltotta és helyette Mezei Mihályt bízta meg a főispáni teendőkkel.

01 A többi községben a nemzeti bizottságok jóval a kormány rendeletének megjelenése után alakultak meg, február legvégén, s március elején. Az alakuló gyűlések jegyzőkönyvei híján sok esetben megalakulásuk pontos idejét nem ismerjük, jelenlétüket azonban mindenképpen érzékelhetjük a legkülönbözőbb döntésekben való részvételük, s véleménynyilvánításuk alapján. A kezdeti időszakban a Tiszántúli területektől eltérően, jóval kevesebb határozottsággal és öntevékenységgel léptek föl. Megalakulásuknál ekkor már erőteljes törekvés volt, hogy minden egyes párt egyenlő arányban képviseltesse magát. Később azonban összetételük változott, ami akkor vált meghatározóvá, amikor a koalíción belül i's megváltoztak a pártok erőviszonyai, s a kizárólagos hatalom