Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

"A tisztikar e felhívásra Baja város főlevéltarosát, dr. Takács Endrét bízta meg a polgármester helyettesítésével. . . . Később a vármegye újjáépítése során, ugyancsak dr. Takács Endre irányítása mellett 1945. évi január hó 5—én először a bajai járási főbírói hivatal alakult meg, majd egy hónappal később — az időközben kinevezett főispán, Herboly Zoltán irányításával —, 1945. évi február hó 5—én az alispáni hivatal. Ezzel párhuzamosan előbb dr. Takács Endre, utóbb pedig a kinevezett főispán és az alispáni teendők ellátásával ideiglenesen megbízott, majd megválasztott dr. Barcsai Iván alispán irányításával folyt a községi önkormányzatok újjáalakítása is. " Nehezítette a közigazgatás megszervezését, hogy a jugoszláv partizánok régi tervüket valóra váltva, 1944 novemberében megszállták az ú. n. bajai háromszöget. Kunbaja községből 1944 novemberében és decemberében a jugoszláv partizánok 75 személyt internáltak Szabadkára, majd 1945. január 1-12 között 71 személyt rendeltek ki front mögötti közmunkára. Kivétel nélkül német nemzetiségű személyekről volt szó. Az 1945. január 20-i fegyverszüneti szerződés értelmében a szovjet csapatok a jugoszláv fegyvereseket visszaszorították ugyan a mai határra, de több tekintetben még az ezt követő időben sem volt megnyugtató a határmenti községek helyzete. Csikérián január 26—án jelentették be kivonulásukat a partizánok, de még a következő hónapban is átjártak lövöldözni és fosztogatni. A község vezetőjegyző

je január 31-én kérte felsőbb hatóságai intézkedését, hisz teljes mértékben megszűnt a lakosság élet— és vagyonbiztonsága, s a nagy mennyiségű termény—, élelmiszeres állatrablások veszélyeztették a szovjet hatóságok által előírt mennyiségek beszállítását is. A község helyzete azonban még az elkövetkező hónapban sem változott, erről tanúskodik jegyzőjének újabb jelentése: "Az éjjel—nappali rablások száma, a beérkezett panaszok szerint, mind jobban szaporodnak és emiatt a községre kirótt beszolgáltatások mennyiségének elszállítása lehetetlenné válik. A helyzet az, hogy eddig Csikeria községet úgy kezelték a partizánok, hogy az Szabadka érdekterületéhez tartozik és úgy a tavankuti, mint az alsócsikériai, továbbá a szabadkai, bajai úti iskolai Partizánőrségek, de a Szabadka irányából érkezett és érkező katonai autók is szabad prédájuknak tekintették a községet." A megnövekedett lakosság, mezőgazdasági terület lévén, kenyérgondokkal nem küszködött, bár élete ezen a téren is megnehezedett. Különösen nehéz volt a helyzete Baja városának, ahol a szállítások akadozása, s a rendelkezésre álló búza mennyiségének elégtelensége súlyos gondokat okozott a kenyérellátásban. Miután a bajai raktárak legnagyobb része hadizsákmánynak számított, a város vezetőségének a közeli falvakban kellett a nélkülözhető búzamennyiséget felkutatni