Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete

Arra történik itt célzás, hogy a király 1844. november 13-án szentesítette az 1843 — 44—i országgyűlésen hozott törvényeket, többek közt a magyar hivatalos nyelvvé tételét és a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságból született gyermekek törvényesitését. Hornyik János levéltári kutatásokra támaszkodva, alapos forrásismeret birtokában irta meg másfél évtizeddel Szokolay könyvének megjelenése után Kecskemét történetét 1711—ig. A tudós történész — mint láttuk — gyarlónak Ítélte elődjének próbálkozását, nem méltányolta törekvésének úttörő voltát, nem volt tekintettel szándékára. Szokolay erről igy vallott: "'A' jövő napoknak homályába vezéi—fény világol által a' multak* emésztő tüzéből; azaz: ha a' múltakat figyelemmel vizsgáljuk, ezekből tudományt meríthetünk a' jövőknek okos elintézésére. Ezért takarom én is föl honfi társaim előtt az elmúltak' nagy halottját fedező kárpitnak egy részecskéjét, hogy lássunk, értsünk, tanuljunk, épüljünk. " /IV. / Szokolay a reformkor törekvéseit támogató, a múlt ismeretével a jelent és a jövőt épitő, publicisztikus szándékú és hangvételű várostörténetet kivánt irni. Ezt a szándékát sikeresen valósította meg.