Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete
hódoltság alatti eseményekről /részretesen előadja például a beszélő köntös históriáját/, a reformáció következtében létrejött vallási megosztottságról, számon tartva a helyi egyházak történetének apróbb eseményeit is, a Kecskemétet ért különféle csapásokról: járványokról, tűzvészekről, hadak pusztításairól /például Székudvari János verses históriája nyomán az 1707—i rác betörésről/. Az utolsó esemény, amelyet versben ad elő, a II. József alatti török és az I. Ferenc alatti francia háború. A 10. század küszöbére érve úgy véli, hogy ennek "viselt dolgait bővebben, és a' históriai előadásra megéretten majd a' jelen század arra hivatott fiai fogják följegyezni", azt azonban szükségesnek tartja, hogy legalább töredékesen megemlítse azokat a dolgokat, "mellyek a' Kecskeméti köz népéletre nevezetesebb befolyással voltak, és sikert vagy már eddig is mutattak, vagy a' jövő években kétség kívül mutatni fognak." /148./ Valószínűnek látszik, hogy a mü verses része lényegében már 1815—ben készen volt, noha van benne néhány későbbi időre utaló részlet: a ferences templom tornyának 1843—i zsindelyezéséröl /78./, Literati Sámuel 1837—i kecskeméti látogatásáról /90./, az 1831-i lengyel fölkelésről /114./; ezek föltétlenül későbbi toldások. A verses krónika megítélésében semmiképpen sem használhatjuk a megjelenés korának mércéjét. A magyar versköltés 1810— es évekbeli színvonalához kell mérnünk Szokolay verseit, ott sem a kiemelkedő, máig ismert költök müveihez. Olyan munkák sorába illeszthetjük a müvét, amelyekre tárgya szerint is hasonlít: Bérei Farkas András /A kis Trója pusztulása, vagy másként Hód Mező Vásárhelynek a kártékony, szerencsétlen tüz által történt romlása. Szeged, 1808/, Kabai János /Szomorú krónika, vagy Debreczen városának az xjffy-dik, 1802-dik és 1811-dik esztendőkben történt veszedelmes tüzek által okozott siralmas állapotjának és [...] újra fel-épülésének együgyű versekbe való foglalása. Kassa, 1821/, Horvát József Elek /Szombathely évei, versezet. Szombathely, 1825/ vagy, kecskeméti költőt is említve, Mátyási József /Kis Ítélet napja vagy—is Kecskemét városának tizedik júliusi égése. Pest, 1794/ verses krónikái közé. A történtek hív előadására való törekvés az ilyen versekben gyakran nehézségekkel jár, Szokolaynál azonban szép számmal találunk, főként egy—egy esemény értékelésében, költőibb részleteket is, mint például a kecskeméti katolikusok és protestánsok 1564—ben kötött egyezségéről szólva: "A* háború terem ekkép békességet, Boldog sors váltja fel sokszor az ínséget. Fájdalom és öröm egymást sorral váltja, E' tudományt egész életünk kiáltja.
